Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Bevezető
ipari szövetkezetek (kisipari termelőszövetkezet, ktsz néven) a felszabadulás után, különösen az 1950-es évek elején jöttek létre, akkor főcéljuk a magánkisiparosok tömörítése, szocialista útra való terelése volt, főfeladatukként a lakosság szolgáltatási igényeinek a kielégítését jelölték meg, melyhez később a nagyipar igényeinek a kielégítése is járult/* E célkitűzéseket— mint ahogyan azt a közölt dokumentumok is mutatják — nem sikerült mindenben tökéletesen megvalósítani és így „az 1950-es években, de részben még az 1960-as évek közepéig is a szolgáltatások számos területen hanyatlottak”. Ez a körülmény viszont — tehát a szolgáltatásoknak, mint a gazdasági háttérágazatok (infrastruktúra) egyik fontos elemének a termelőágazatoktól, azok gyorsabb fejlődésétől és a fogyasztási színvonal emelkedésétől való elmaradása „gazdasági-társadalmi fejlődésünk új ellentmondásait váltotta ki.”5 E rövid áttekintés is mutatja az ipari szövetkezetek jelentőségét. A számszerűségek országos viszonylatban is ezt igazolják: az ország 1022 ipari szövetkezete az ipari termelésnek 8, az építőipari termelésnek pedig a 15%-át adja.6 Nógrád megye ipari szövetkezeteinek helyzetét pedig a következő néhány adattal tudjuk szemléltetni: 1952 1955 1970 Az ipari foglalkozottak közül dolgozik (%) az állami iparban 96 95,3 91 a szövetkezeti iparban 4 4,7 9 Az építőipari termelés értéke (millió forintban) az állami iparban 15,6 215 413 a szövetkezeti iparban 2,9 94 267 A lakosság részére végzett szolgáltatások értékéről csak az 1970. évbői van adatunk, ekkor a szolgáltatások 32,4° o-át az állami vállalatok, 67,6%-át viszont a szövetkezetek adták.7 Jól látható a bemutatott néhány adatból, hogy az ipari szövetkezetek súlya hogyan nőtt Nógrád megyében a vizsgált évek folyamán. Különösen szembetűnő a fejlődés az építőiparban, hiszen a szövetkezetek részesedése az építőipari termelésben már 1970. évben messze meghaladta az 50%-ot. (1978-ban a megye szövetkezeti építőipari termelésének értéke már túl is szárnyalta az állami vállalatokét.8) Sokkal számottevőbb a szövetkezetek részesedése a kereskedelmi tevékenységből. A korábbi földművesszövetkezetek, majd jelenleg az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, melyekből 1978-ban 500 működött az országban, már 1975-ben az összes kiskereskedelmi forgalom 31,8%-át bonyolították le (ha csak a vidéki áruforgalmat nézzük, akkor ez az arány országosan 41,5%.9) A földművesszövetkezetek jelentőségét jól bizonyítja a MSzMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának 1957. augusztus 27-i határozata, amely a földművesszövetkezeteknek a következő területen szánt fontos szerepet: a szövetkezeti demokratizmus kibontakoztatásában, a felvásárló-értékesítő tevékenység fejlesztésében, a termelés szervezése terén, az alacsonyabb fokú szövetkezés elterjesztése érdekében, a különböző szövetkezeti formák közötti együttműködés szélesítésében, a falusi lakosság magas színvonalú áruellátásában, a dolgozó parasztság érdekképviseletének ellátásában.10 Nógrád megyében, ahol az ország más vidékeihez hasonlóan az 1940-es évek végén kezdtek megalakulni, majd elszaporodni a földművesszövet 6
