Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek
szalonna, különösen aratás idején. De hasonlóképpen keresett volt a zsírszalonna is. A töltelékáruk választékosabb biztosításának lehetőségei a IV. negyedévben és 1961. I. negyedévében lesz várható. A hús- és töltelékáruból jelentkező igényeknek kb. 70—75%-a volt kielégítve, és itt még hozzátehetem, hogy eddigi tájékozódásunk alapján javulás nem is várható ez évben. Járásunk területén lévő boltegységek raktározási lehetőségeit vizsgálva arra az álláspontra tudtunk helyezkedni, hogy ezen a téren van a legtöbb probléma, a legtöbb javítani való. Hogy miért, erre nem nehéz rájönnünk. Ha megnézzük járásunk területén lévő boltegységek eladóhelyiségeit, valamint a hozzátartozó raktárhelyiségeket, akkor elmondhatjuk, hogy igen rossz képet kapunk. A jelen időszakban el kell mondani, hogy a hálózati egységek 60%-a raktározási nehézségekkel küszködik, úgy állami, mint szövetkezeti vonatkozásbanígy pl. Nagybárkány, Luciáivá, Sóshartyán, Kazár, Mátraszele, Székvölgy s általában mindazon helyeken, ahol csak egy egység van. De hasonló a helyzet az állami kereskedelem vonalán is. Mátramindszent, Karancslapujtő, Zagyvapálfalva, Rónafalu, Inászó, Szorospatak, János- akna, és még sorolhatnánk egyes bányatelepeinken lévő egységeket, ahol a raktározási lehetőségek terén komoly hiányosság fordul elő. Ezen raktárok kicsik, korszerűtlenek, de még maga az eladó hely is hasonló. Az így kialakult helyzet befolyásolja az áruellátás biztosítását, különösen választék tekintetében, mivel igen sok esetben csak a legszükségesebb alapvető élelmiszert tudja biztosítani. Tehát megfelelő választékról ilyen egységeknél nem lehet szó. A raktározási lehetőség megoldását nagyban akadályozza az a tény is, hogy az épületek nagyrésze nem a kereskedelmi vállalatok tulajdonát képezik, továbbá az, hogy a terjeszkedési lehetőségre sem tudnak lehetőséget találni. Ezek alapján két tényező áll rendelkezésre. Az egyik formája, hogy az elavult hagyományos kiszolgálási módszerről át kell térni az új kiszolgálási módszerek bevezetésére, míg a másik, hogy az előírt szakosítást a lehetőségek, illetve adottságok figyelembe vétele mellett végre kell hajtani a boltegységeknél is. Az első tényező alapján mód nyílik arra, hogy aránylag kevés költséggel, korszerű technikai berendezéssel kulturáltabb kereskedelmet tudunk folytatni. Gyorsabb a vevők kiszolgálási ideje, nv\d később a személyzeti létszám csökkenését is eredményezni fogja. Másik tényezőként látni kell, hogy az a módszer bevezetése is nagyban hozzájárul a szakosítás végrehajtásához. Mert önkiszolgáló élelmiszer- bolt, vagy önkiválasztó cipőbolt, vagy preszelekciós ruházati bolt már maga a nevében is benne foglaltatik a szakosított egység. Az új formák bevezetése járásunk területén igen vontatottan halad. Jelen időszakban úgy állami, mint szövetkezeti vonatkozásban 5—5 boltegységben vezették be az új kereskedelmi formát: így pl. Dorogháza, Kisterenye, Nagybátony, Mátraszele, Somoskőújfalu, illetve Bárna, Cered, Karancskeszi, Nádújfalu és Zabar községekben. Az elkövetkezendő időszakban új egység nyitásánál föltétien figyelembe kell venni a két tényezőt. Ennek egyébként igen szép példája van Szuha községben, ahol társadalmi munkával épül az előírt típus tervek szerint az új önkiszolgáló 65
