Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek
gének megfelelően kell vele foglalkoznunk... A korábbi évek során többhibás politikai és gazdasági nézet és módszer akadályozta a magánkisipar tevékenységét. Kezdetben a magánkisipar erőszakos és túlzott korlátozása, később pedig az ellenkező véglet az iparengedélyek korlátozás nélküli kiadása öltött egészségtelen méreteket. Az előbbi esetben ellátási zavarok, az. utóbbi esetben viszont spekulációs tendenciák jelentkeztek. Ez városunkban is megnyilvánult, mert 1954. évben pl. indokolatlanul sok magánkisipari igazolvány lett kiadva, számszerint 68. Ennek következtében a magánkisiparosok létszáma városunkban 1958. január 1-én 194 fő volt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a magánkisipar valóban csak kiegészítője a szocialista helyi iparnak. Tovább azt is szem előtt kell tartam, hogy a magánkisipar a helyi iparnak kisárutermelő szektora, ami azt jelenti, hogy a kapitalista tendenciák felszínre kerülésének tág lehetőséget nyújt. Városunkban jelenleg 141-en rendelkeznek iparigazolvánnyal... A kisiparosok anyagellátása a KIOSZ-on keresztül történik. A nagyobb munkákat végző kisiparosok, akik főleg az állami szervek felé dolgoznak, Budapesten szerzik be a szükséges anyagokat. Panaszok a cipészek, bádogosok és kőfaragók részéről hangzanak el az anyagellátással kapcsolatban. A cipészek részéről hangzott el, hogy kevés talpat kapnak (negyedévenként 7 kg),, de több esetben még a felét sem kapják meg. A cipészeknél viszont az a helyzet, hogy három kivételével új munkát nem készítenek, csak javítást végeznek, mert az állami kereskedelem és a Cipész KTSz kellő mennyiségben és választékban biztosítani tudja nemcsak a helyi lakosság, hanem a környék ilyen irányú szükségletét is. A bádogosok azt kifogásolják, hogy kevés lemezárut kapnak. A cementellátási nehézségek pedig a nagyarányú közéleti és. magánépítések miatt közismertek és országos jellegűek. A magánkisipar műhelyével kapcsolatban kifogásolható, hogy a főutcán elég sok műhely van. Ideális megoldás az lenne, ha ezeket a műhelyeket az utcai helyiségekből az udvari helyiségekbe vagy mellékutcákba tudnák költöztetni, mert a város külső képét egyáltalán nem emeli, különösen nyáron — a kinyitott műhelyajtókon keresztül látszódó, a munka következtében jelentkező rendetlenség. Ezen a téren nehéz a megoldást megtalálni a közismerten nehéz helyiségkérdés miatt, mert cserehelyiségek nincsenek a mellékutcákban ... Általánosságban meg lehet állapítani, hogy a kisiparosok az ipartörvényben részükre előírt rendszabályokat betartják. 1959. évben 18 esetben tett az Ipari — Műszaki csoport magánkisiparosok ellen szabálysértési feljelentést. 13 esetben lett büntetés kiróva (árkalkuláció nem készítése, cégtáblahiány, alkalmazottak be nem jelentése) 1960. évben 16 esetben eszközöltünk kisiparosok ellen szabálysértés elkövetéséért feljelentést... A Szabó KTSZ és az iparigazolvánnyal rendelkező kisiparosok a lakosság ilyen irányú szükségleteit teljesen fedezik. Á Szabó KTSz-be helyszűke miatt nem léphetnek be. Legtöbbjüknek pedig a kontártevékenység képezi a megélhetésüket. Ez a probléma akkor fog megoldódni, ha lehetőség nyílik a Szabó KTSz bővítésére...” (BvT VB 1960. május 6-i ülés, 3. pont) 27. A NYÁRI MUNKÁKKAL KAPCSOLATOS ÁRUELLÁTÁS A SZÉCSÉNYI JÁRÁSBAN 1960. július 23. Járásunk területén kiskereskedelmi boltegységek száma: 59. Vendéglátóipari egységek száma: 32, 60
