Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)

Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek

gének megfelelően kell vele foglalkoznunk... A korábbi évek során több­hibás politikai és gazdasági nézet és módszer akadályozta a magánkisipar tevékenységét. Kezdetben a magánkisipar erőszakos és túlzott korlátozása, később pedig az ellenkező véglet az iparengedélyek korlátozás nélküli ki­adása öltött egészségtelen méreteket. Az előbbi esetben ellátási zavarok, az. utóbbi esetben viszont spekulációs tendenciák jelentkeztek. Ez városunkban is megnyilvánult, mert 1954. évben pl. indokolatlanul sok magánkisipari igazol­vány lett kiadva, számszerint 68. Ennek következtében a magánkisiparosok létszáma városunkban 1958. január 1-én 194 fő volt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a magánkisipar valóban csak kiegészítője a szocialista helyi iparnak. Tovább azt is szem előtt kell tartam, hogy a magánkisipar a helyi iparnak kisárutermelő szektora, ami azt jelenti, hogy a kapitalista tendenciák felszínre kerülésének tág lehető­séget nyújt. Városunkban jelenleg 141-en rendelkeznek iparigazolvánnyal... A kisiparosok anyagellátása a KIOSZ-on keresztül történik. A nagyobb munkákat végző kisiparosok, akik főleg az állami szervek felé dolgoznak, Budapesten szerzik be a szükséges anyagokat. Panaszok a cipészek, bádogosok és kőfaragók részéről hangzanak el az anyagellátással kapcsolatban. A cipé­szek részéről hangzott el, hogy kevés talpat kapnak (negyedévenként 7 kg),, de több esetben még a felét sem kapják meg. A cipészeknél viszont az a helyzet, hogy három kivételével új munkát nem készítenek, csak javítást végeznek, mert az állami kereskedelem és a Cipész KTSz kellő mennyiségben és választékban biztosítani tudja nemcsak a helyi lakosság, hanem a környék ilyen irányú szükségletét is. A bádogosok azt kifogásolják, hogy kevés lemez­árut kapnak. A cementellátási nehézségek pedig a nagyarányú közéleti és. magánépítések miatt közismertek és országos jellegűek. A magánkisipar mű­helyével kapcsolatban kifogásolható, hogy a főutcán elég sok műhely van. Ideális megoldás az lenne, ha ezeket a műhelyeket az utcai helyiségekből az udvari helyiségekbe vagy mellékutcákba tudnák költöztetni, mert a város külső képét egyáltalán nem emeli, különösen nyáron — a kinyitott műhely­ajtókon keresztül látszódó, a munka következtében jelentkező rendetlenség. Ezen a téren nehéz a megoldást megtalálni a közismerten nehéz helyiség­kérdés miatt, mert cserehelyiségek nincsenek a mellékutcákban ... Általánosságban meg lehet állapítani, hogy a kisiparosok az ipartörvény­ben részükre előírt rendszabályokat betartják. 1959. évben 18 esetben tett az Ipari — Műszaki csoport magánkisiparosok ellen szabálysértési feljelentést. 13 esetben lett büntetés kiróva (árkalkuláció nem készítése, cégtáblahiány, alkalmazottak be nem jelentése) 1960. évben 16 esetben eszközöltünk kisipa­rosok ellen szabálysértés elkövetéséért feljelentést... A Szabó KTSZ és az iparigazolvánnyal rendelkező kisiparosok a lakosság ilyen irányú szükségleteit teljesen fedezik. Á Szabó KTSz-be helyszűke miatt nem léphetnek be. Legtöbbjüknek pedig a kontártevékenység képezi a meg­élhetésüket. Ez a probléma akkor fog megoldódni, ha lehetőség nyílik a Szabó KTSz bővítésére...” (BvT VB 1960. május 6-i ülés, 3. pont) 27. A NYÁRI MUNKÁKKAL KAPCSOLATOS ÁRUELLÁTÁS A SZÉCSÉNYI JÁRÁSBAN 1960. július 23. Járásunk területén kiskereskedelmi boltegységek száma: 59. Vendéglátóipari egységek száma: 32, 60

Next

/
Thumbnails
Contents