Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek
26. A BALASSAGYARMATI JARÄS MAGÄNKISIPAROSAINAK HELYZETE ES SZEREPÜK A SZÖVETKEZETEK MUNKÁJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSÉBEN 1960. április 7. 1959. december hó 31-én a járás területén 259 iparos volt. 1960. március hó 30-án a létszám 229 iparos, vagyis 29-en mondtak le az iparról. 1960-ban 2 iparengedély lett kiadva (egy nőiszabó és egy cipész). A lemondott iparosokból 13 vállalathoz és egyéb helyre ment, 8 kisipari term, szövetkezethez és 8 mezőgazdasági term, szövetkezethez ment dolgozni. A lemondások jelenleg is folyamatban vannak, főleg kovács, bognár és kőmíves szakmában. A kovács és bognárok termelőszövetkezethez és a kőművesek KTSZ-ekhez mentek dolgozni. . . Az ipar gyakorlásáról szóló 1958. évi 9. tvr. 4. § 4. bek. értelmében azoknak a kisiparosoknak, akik 1956 után kapták iparengedélyt és mesterlevéllel nem rendelkeztek, mestervizsgára lettek kötelezve. A rendelet a járásunk területén 33 kisiparost érintett... 1960. március 31-ig 5 kisiparos tett mestervizsgát: 2 szabó, 1 ács, 1 kőműves és 1 villanyszerelő. A mestervizsgára kötelezettekből akik mestervizsgára menni nem szándékoztak, már sokan lemondtak az iparról. . . Kőműves kisiparos csak olyan épületet vállalhat és építhet, melynek külső fesztávolsága a 6 métert nem haladja meg- Ez vonatkozik az ácsmesterekre és ács kisiparosokra is. A fenti rendelet nagymértékben akadályozza a kislakás építkezést, mivel a járásunk területén a 6 méternél nagyobb külső fesztávolságú sátortetős lakások építése van kialakulva. Az építtetők főleg a tömör lakásokhoz ragaszkodnak, mely építkezéseket csak kőműves mester végezhet. Kőműves mesteri oklevéllel rendelkező kisiparos a járásunk területén 4 van. A fenti rendelet úgy az építők, mint az építő kisiparosok körében elégedetlenséget idézett elő. Az építtetők 80%-a OTP kölcsön segítségével épít, mely építkezések megszabott határidőhöz vannak kötve, de a fenti korlátozó rendelet értelmében késedelmet szenvedtek.. . Vas- fém- és gépiparban (kovács, lakatos,) faiparban (bognár, kádár) a megalakult tsz-ekkel kapcsolatban az iparosok túlnyomó része iparát megszüntette, vagy a megalakult tsz-be lépett, vagy pedig az iparban keresett munkát, illetve helyezkedett el. Ezen szakmákban dolgozók 90% földterülettel is rendelkezik, és eddig sem kizárólag a szakmából élt, tekintve azt, hogy a dolgozó parasztság csak a legszükségesebb mező- gazdasági eszközöket javította, vagy pótolta. Jövedelmük csekély volt, azonban a megélhetést kiegészítette, a föld hozamával szemben ... Építőanyagiparban dolgozó iparosaink közül a fazekasok helyzete a legrosszabb, mert a cserépedényeket a kereskedelem magánszektortól nem szerez be és így csak a környékben élő lakosság keresletére van utalva, ami pedig elenyésző és megélhetését biztosítani nem tudja. Ezen ipar kiveszőben van. .58
