Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek
Az eddigi fejlődésünk folyamán soha még olyan nagy szükség nem volt arra, mint most, hogy a párt- és tömegszervezetek, a tanácsok és a különböző állami szervek nagy figyelmet fordítsanak a kereskedelem munkájára és a lehető legtöbb segítséget adjanak a feladatok teljesítéséhez. Ezt a segítséget úgy a pártbizottságtól, mint a járási tanács végrehajtó bizottságától minden esetben meg is kaptuk. Községi tanácsaink közül legnagyobb segítséget nyújt a sziráki és a jobbágyi községi tanács. Ezekben a községekben az elnök elvtársak komoly figyelmet fordítanak a kereskedelem munkájára, törődnek vele, mert tudják azt, hogy minél jobb egy község áruellátása, annál inkább megnő a forint értéke a dolgozó paraszt szemében. Annál inkább kedve lesz termelni és terményeit a piacon eladni. Hozzájárult a kereskedelem munkája is ahhoz, hogy Szi- rák község a megyében első lett a begyűjtési terv teljesítésében. Járásunk területének nagyobb részén a földművesszövetkezetek végzik az áruellátást. A járás legjobb földművesszövetkezete a bujáki földművesszövetkezet, ahol az üzlet vezetője... kiváló munkát végez. Buják ezelőtt egy évvel még a járás legrosszabb szövetkezete volt. Nem tudta megfelelően ellátni Buják község dolgozó parasztságát áruval és állandó panaszok voltak a bolt vezetőjével. Abban az időben került oda... a kartárs, azóta a Bujákhoz tartozó Hényelpusztán nyílott egy vegyes bolt és a község áruellátása oly mértékben megjavult, hogy a forgási sebesség 32 nap, és a negyedik negyedévi tervet az előirányzott 44% helyett már 65%-ban teljesítette. A járás legjobb földművesszövetkezete részére alapított vándorzászló már 5 hónapja a bujáki boltot díszíti. Nagyon jó eredményt ért el Pásztó és környéke földművesszövetkezet. A szövetkezeti kisáruház zsúfolt raktárakkal korszerűen felszerelt áruházával, ahol külön osztály van csecsemőellátásra és gyermekruházati cikkekre, hatalmas forgalmat bonyolít le. (A)... kisáruház vezető lelki- ismeretesen és odaadással vezeti a kisáruházat és a hozzá beosztott dolgozókat is udvarias figyelmes kiszolgálásra neveli... A jövő évben Pásztó kap egy emeletes szövetkezeti áruházat, egy szövetkezeti élelmiszer boltot, korszerű éttermet, melyben büfé, éttermi rész, cukrászda és söntés lesz. Palotás és Kálló új áruházat kapnak, mert a meglévők a szocialista kereskedelem céljainak nem megfelelőek. A kulturált kereskedelemhez tartozik, hogy a boltok kirakata mutatós és változatos legyen, a boltok és a boltban dolgozók ragyogó tiszták legyenek. A raktár is olyan tiszta legyen és rendezett, mintha oda is állandóan belátnának a vásárlók. Ragyogó tiszta a pásztói csemegebolt, a sziráki Fmsz., egyházasdengelegi, kozárdi, a felsőtoldi boltok és még lehetne sorolni tovább. Nem lehet azonban ezt elmondani a mátraszőlősi, tari fmsz-ről, a jobbágyi 70. sz. népboltárudáról, a kutasói és a bokori boltokról és a legpiszkosabb, legrendetlenebb bolt a béri üzletünk. Itt nagyon nehéz a munka, mert az elvtársnő, aki ott van, úgy érzi, hogy őt azért állította a falu lakossága arra a beosztásra, hogy valamennyien bosszankodjanak a piszkos, rendetlen üzlet, a hiányos árukészlet miatt. Elfelejtekezik . .. arról, hogy ő van a dolgozókért és nem fordítva. Hogy kereskedelmi hálózatunk még mennyire hiányos, arra jellemző példa, hogy a járásban csak 3 helyen folyik építőanyag árusítás és így a dolgozó parasztságnak meszire el kell menni és sok esetben hiába, azért, 27
