Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
nak, azon túl, hogy a műszaki előkészület sem tette lehetővé az indulás előbbrehozását. Igaz, az előző évről áthúzódó beruházások befejezést nyertek addig. A beruházások felmérése során a kapacitás duplája jelentkezett igényként. Mondani sem kell, ilyen igény mellett egy része indokolatlan volt. Az állami támogatás biztosítása mellett, a saját erő biztosítása volt a legnagyobb gond, s emellett az új hitelpolitikai irányelvek megismerése is fékezte a nagymérvű beruházási igényt. A két-három éves hitelvisszafizetési verseny meggondolásra késztették tsz-vezetőinket. Végül is megépítésre került — 656 növendékmarha— 206 tehén— 328 borjúnevelő— 86 sertésfiaztató— 460 sertéshizlalda-férőhely A fentiekben leírt férőhelyekre 11 234/m Ft állami támogatás lett biztosítva, a bekerülési költség 56%-a. A folyósított állami támogatás összegéből 96%-ot képviselt a szarvasmarha és 4%-ot a sertésférőhelyek megépítése. Megállapíthatjuk, hogy a beruházások jó irányba tolódnak, a szarvasmarha-férőhelyek építése felé, azonban bővíteni kell a juhállomány fejlesztéséhez szükséges épületeket is. Lassú ütemben lépünk előre az állattenyésztés gépesítése terén. A gépesítés beruházása tovább növekedett. Ma már jónak mondhatjuk a tsz-ek gépesítésének fokát, egy traktor-egységre 83 kh terület jut, ez az alapja az időben és jó minőségben végzett munkának. Jó a gépesítési fok: Magyarnándor 1 te-re 56 kh jut Járási átlag alatt van: Cserhátsurány 1 te-re 96 kh jut Herencsény 1 te-re 94 kh jut Szanda 1 te-re 93 kh jut Jelentős dotációt kapott Magyarnándor, Mohora, Cserhátsurány. Ez a dotációs rendszer lényegesen kedvezőbb, mint 1967. évi, amikor mindössze 1040/m Ft dotációt kaptak szövetkezeteink. A hozamok növekedése, valamint az ártámogatás eredményeként a tagok részesedése 9,6%-kal, az alkalmazotti munkabér 23,4%-kal nőtt. Az összes személyes jövedelem 12,2%-kal növekedett közös gazdaságainkban. Ha tsz-enként vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a személyes jövedelem 18 tsz-ben nőtt és csökkent 6 tsz-ben. A tagok részesedéséhez viszonyítva az alkalmazotti munkabér 1967-ben 18,3% volt, míg 1968-ban 20,1%-ra nőtt, vagyis 1,8%-kal több, mint az előző évben. e> A termelőszövetkezet tagsága 1960 óta mintegy 1000 fővel csökkent. A csökkenő tendencia 1966-ban megállt és 1967-től nem nagy mértékben, de növekedett. 1968-ban 386 dolgozó taggal nőtt, 7,6%-kal a tsz-tagok számára. Ez főleg a tsz gazdálkodás stabilizálása, a megfelelő jövedelem, a termelőszövetkezeti tagsági viszony előnyeinek eredménye. Kedvezően alakult a felhalmozás és a személyi jövedelem viszonya. Az 1967-es évben a személyes jövedelem 75,9%, míg a felhalmozás aránya 183
