Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
gyorsulása is a kedvezőtlen adottságú tsz-eknél. Negatívan befolyásolja ezen tsz-ek szarvasmarha tenyésztését, hogy Bércéi kivételével megfelelő mesterséges borjúnevelő nincs, illetve a meglévők nem felelnek meg a követelményeknek. (Csesztvén jelenleg épül) A segéd- és melléküzemi tevékenység fejlesztése területén is vannak törekvések. A berceli tsz két teherautót vásárolt és fuvar címén mintegy 230 000 Ft pluszbevétellel számolt. Említésre méltó melléküzem a herencsényi fafeldolgozó — bár annak beindítása kissé megkésett — és az építőbrigád működése. A kiegészítő tevékenység fejlesztése lassú ütemének legfőbb oka a beruházási eszközök hiánya, melyek forrása nehezen biztosítható a kedvezőtlen adottságú tsz-eknél, valamint a vezetők sem foglalkoznak megfelelően ezekkel a kérdésekkel. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek többsége igyekezett kihasználni az új irányítási rendszer adta lehetőségeket. Ezt bizonyítja, hogy a 6,8 millió Ft-os tervezett árkiegészítés összege a III. negyedév végéig 5,8 millió Ft-ra realizálódott. Előzetes felmérések alapján a IV. negyedévben várható ártámogatással együtt mintegy 7,9 millió Ft-ra fog alakulni. A III. negyedévi tények alapján a szandai tsz 55 000 Ft-tal túlteljesítette az éves előirányzatot. Ugyancsak erősen megközelítette a tervezett szintet a herencsényi, becskei, dejtári és terényi tsz is. Előreláthatólag nem fogja elérni a tervezett ártámogatási összeget a mohorai, csesztvei tsz. A mohorai tsz-nél a lemaradáshoz lényegesen hozzájárult az, hogy közel 700 000 Ft értékű árut a salgótarjáni standon értékesítettek. A vezetők véleménye szerint a 10%-os haszon ezen keresztül is biztosítva van. A tsz-ek többsége igyekezett kihasználni a háztáji értékesítési lehetőségeket is, amit bizonyít, hogy több mint 2 millió forint áruértékesítést tesz ki, melynek ártámogatási vonzata 311 000 Ft. A háztáji lehetőségeket jól használta ki a csesztvei, a herencsényi és a szandai tsz. Egyáltalán nem történt tsz-en keresztüli értékesítés Terényben és igen kevés Dejtáron (39 000 Ft) A kedvezőtlen adottságú tsz-ek az ártámogatáson kívül számos más kedvezményekben is részesülnek. (Gépi munkadíj, borjúszaporulat utáni rét, legelő-, erdő-, gyümölcs-telepítés, vízrendezés, építés) Ez az összeg 11 tsz-nél az építési ártámogatáson kívül összesen több mint 8,5 millió Ft-ot tesz ki. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek tervhez viszonyított várható bevételeit vizsgálva megállapítható, hogy növénytermelési vonalon 3,9 millió Ft, állattenyésztés területén 4,8 millió Ft, segéd- és melléküzemi tevékenységnél 1,2 millió Ft, egyebeknél 2,5 millió Ft, tehát összesen mintegy 12 millió Ft bevételi többlet várható. Bevételi kiesés növénytermelésben 3 tsz-nél állattenyésztésben 2 tsz-nél, segédmelléküzemnél 5 tsz-nél, egyéb bevételeknél 2 tsz-nél, összesen mintegy 1,7 millió Ft értékben várható. Összevetve a többletbevételt és a bevételi kiesést, a tervhez viszonyítva mintegy 10,7 millió Ft nettó bevételi eredménytöbblet jelentkezik all tsz-nél. A kiadásokat értékelve a tagok alapmunkadíjánál 93 000 Ft-os, az alkalmazottak munkadíjánál 688 000 Ft-os, az egyéb kiadásoknál mintegy 5 millió Ft-os többlet jelentkezik, összegezve a többletbevételeket, 180
