Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)

Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

gyomirtását, a kukorica hungazinos kezelését, a gyümölcsösök porzását és permetezését a legmegfelelőbb időben tudnák elvégezni.

Helyes volna olyan egyéb nagyteljesítményű gépek közös vásárlása is, mint pl. vetőmagtisztító gép (ezüst szelektor) vagy csávázógép, amely gépek teljesítménye egy tsz igényét felülmúlják. Egy-egy ilyen gép ára 40—60 ezer forint, mely összeg több tsz között megosztva nem jelentene súlyos anyagi terhet.

Állattenyésztés:

Csikótelep létesítése. Már említettem, de mindannyiunk által jól ismert probléma, amit tsz-eink a kevés számú, de mindenütt meglévő csikók nevelése és gondozása okoz.

Tsz-einkre jellemző a férfi munkaerőhiány. Ez a kérdés pedig azt csak növeli. Helyes lenne végre, hogy a kostelephez hasonlóan, a járás egy tsz-ében összevonnák a csikókat, ahol a gondozást a fogadó tsz végezné el.

Mesterséges borjúnevelés megvalósítása együttműködés útján. Szarvas- marha állományunk helyzete, ezen belül a tehénlétszám alakulása azt követelné, hogy járásunk egy-egy körzetének központjában, a körzet tsz-eitől a borjakat összevonva, mesterséges itatással neveljék fel.

A borjak eddigi elhelyezése, gondozása és költséges nevelése nagyon korszerűtlen. Megjegyezni kívánom, hogy egyik mg-i szakemberünk véleménye szerint az a kérdés legfontosabb feladataink közé tartozik, melynek megvalósulását minden érdekelt örömmel fogadná. Javaslatom lenne pl. Mátraverebélyben ennek megvalósítása.

Sertéshizlalás:

Szétaprózott, kevés férőhelyű hizlaldáink nem nagyüzemi jellegűek. Többször felvetődött már ez a probléma, javaslat is hangzott el pl. a Dugdel- pusztai hizlaldának — több tsz által való — közös igénybevételére.

Ez azonban nem járható út mivel az használatba van véve és onnan évente kb 1500 db hízott sertés kerül vágásra.

Azt látjuk, hogy a központi beruházási hitelek is elsősorban a nagy férőhelyű létesítmények felé irányulnak.

Ehhez viszont sok tsz-ünk még gyenge, mivel külön betelepíteni azt nem tudja. Éppen ezért helyes lenne az erők egyesítése útján a tsz együttműködésével, 1—2 helyen többszáz férőhelyes sertéshizlaldát megvalósítani.

Hasonló a helyzet a baromfitenyésztésnél is, amihez hozzá jön még az, hogy igazán képzett szakember e téren egy van járásunkban, míg baromfi egyre több helyen.

Melléküzemági tevékenységen belül javasolnám fontolóra venni méhészet kialakítását.

Szerintem furcsa, hogy az ország más részeiből, tsz-ek és magánosok egyaránt idejárnak méhészetükkel akácra, itt a járásban is sokan méhész- kednek, csak tsz-ek nem.

Nemrégiben felkeresett egy volt esztergályos munkatársam, aki ma nyugdíjas, de egész életében méhészkedett. Szívesen végezné ezt a munkát egy tsz-ben, saját maga elkészítené a kaptárakat. Javaslatom az, hogy a zagyvapálfalvai „Kossuth” és a vizslási „Március 21” tsz együttműködve

162