Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
Építkezés, illetve átalakítás folyik két új tsz-ben a csitári „Március 21” és a nógrádkövesdi „Május 1” tsz-nél. A csitári „Március 21” tsz 50 fh-es tehénistállójának elkészültségi foka 50%-os, befejezése október 31-re biztosítva van. Ugyancsak épít még a tsz egy darab 300 fh-es juh- hodályt, melyre a szükséges faanyag már leszállításra került, felépítését a salgótarjáni Építőipari Vállalat mint patronáló október 31-i hatállyal rendeltetésének átadja. A nógrádkövesdi „Május 1” tsz tehénistálló átalakítását a kövesdi ÁG segíti elő, mint patronáló szerv. A beruházások terén kilátás van két tsz-nél a majorhoz bekötőút építésére. Bár beruházásaink időbeni végrehajtása biztosítottnak látszik, mégis szükséges, hogy azt vezetősége, valamint az erre illetékes szervek nap mint nap kisérjék figyelemmel azok állását, illetve végrehajtását. Nagy jelentősége van és szükséges, hogy a tsz-ek beruházásaival nap mint nap foglalkozzunk, mivel a beruházások a nagyüzemi gazdálkodás alapját képezik. Foglalkozni kívánok a járásunk területén létrejött 4 új tsz beindulásával, életével. Mint már említettem 4 új tsz alakult járásunk területén, mégpedig a mohorai „Mikszáth Kálmán”, a magyarnándori „II. Rákóczi Ferenc”, a csitári „Március 21”, és a nógrádkövesdi „Május 1”. Mind a négy tsz működési engedéllyel rendelkezik. Az említett tsz-ek tagsága az alakuló közgyűlésen úgy határozott, hogy a közös munkát ősszel kezdi el. A földrendezést, mint a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltételét Csitár község kivételével elvégeztük. Csitárban a nagyüzemi gazdálkodás ezen feltételének elkészítései most vannak folyamatban. Az új tsz-ek szervezeti kialakításának érdekében rendszeresítettük havonként a közgyűléseket, melyek kisebb hiányosságoktól eltekintve meg voltak tartva ... Ügy a régi tsz-e:nk erősítéséhez, mint az új tsz-ek beindításához kisebb hibáktól eltekintve, hathatós segítséget adtak a községi tanácsaink is. Különösen jó a kapcsolat a dejtári és a magyarnándori tanácsok és tsz-ek között. Ezt a kapcsolatot mélyíti az, hogy a dejtári tanács elnöke és családja is tsz tag. A tavaszi tsz mozgalom felfejlődése során több községben is értek el szép eredményeket. Habár ez az eredmény nem realizálódott úgy, hogy meg is alakuljon a tsz. Ilyen községek pl. Cserháthaláp, Szügy, Patvarc, Herencsény, ahol 20—25 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezt az eredményt a következő időkben még tovább kell fokozni. A községi tanács elnökeinek, falugyűléstől a tanácsülésig foglalkozni kell a tsz-i mozgalom jelentőségével, a szocialista mezőgazdaság átszervezésével. A községi tanácsok elnökeinek feltétlen foglalkozniuk kell a községfejlesztési bizottságok munkájával. El kell érni, hogy a fejlesztési bizottságok feldolgozzák a tsz-ek eredményeit és szemléltető segítésen keresztül népszerűsítsék azokat. Ezekbe a bizottságokba be kell vonni a mezőgazda- sági felügyelőket is, akik szakmai téren nyújtanak segítséget. Megállapításunk szerint a gazdasági felügyelők nagy része nem ad kielégítő munkát a tsz-eknek bár munkájuk elsősorban azt kell, hogy célozza. Éppen ezért szükséges, hogy a községi tanács elnökei úgy irányítsák a felügyelők munkáját, hogy azok maximális szakmai támogatást adjanak a tsz-ek részére... 148
