Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
... A felsorolt hiányosságok után meg kell azt is mondani, hogy a tsz- nél a 3004. sz. rendelet megjelenése óta mind a politikai, mind a gazdasági vezetésben javulás mutatkozik. A tsz vezetősége kezdi kialakítani az adottságok figyelembevételével ésszerű gazdálkodást. Több gondot fordítanak a talajerő visszapótlásának érdekében az istállótrágya szakszerű kezelésére, kihordására és annak alászántására. A műtrágyaféleségek 1 kh-ra eső mennyiségi felhasználása megtízszerezi az elmúlt években felhasznált műtrágya mennyiségeket. Eredménynek tudható be, hogy a tsz szántóterületén a talajvizsgálatok megtörténtek. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a tsz szántóterületei nagyobbrészt mészben szegény, savanyú talajok, melyek javítására ezév tavaszán 12 vagon mészkőport szállítottak ki a táblák végére, melynek bemunkálása az ősz folyamán fog megtörténni... BvT VB. 1958. augusztus 29-i ülés, 2. pont. Beszámoló a város mezőgazdaságának szocialista átszervezése... területén végzett munkáról, lényegében a város egyetlen termelőszövetkezetéről, mely aligha volt akkor szocialista nagyüzemi mezőgazdaság példájának nevezhető. 65. HELYZETKÉP A BALASSAGYARMATI JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEIRŐL 1959. szeptember 5. Járásunk területén pártunk irányítása alapján a termelőszövetkezetek szervezését 1948-ban kezdtük el és az 1956-os ellenforradalomig 23 tsz-ünk volt. A tsz-ek szervezésében, erősítésében nehézséget okozott az 1953. évi Nagy Imre féle revizionista politika. A párt és a kormány helyes politikája következtében ma már a dolgozó parasztság túlnyomó többsége bizalommal fordul ezen politika felé, mert látja azt, hogy azok az intézkedések úgy a saját, mint a dolgozó nép egészének érdekét szolgálják. Ennek bizonyítéka az 1959. tavaszi nagy fejlődés a termelőszövetkezeti mozgalmat illetően. Az ellenforradalom után járásunk területén 15 tsz működött, amely 1958. őszén 14-re csökkent, mivel a csesztvei „II. Pártkongresszus” tsz a mohorai „Kossuth” tsz-szel egyesült. Ebben az időszakban a fő feladatunk a meglévő tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdítása volt.. . Pártunk 1958. decemberi határozata országos mértékben meghatározta az eddig elért eredmények alapján a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését... Ennek eredményeként járásunkban 4 új tsz 3 tsz-i községgel alakult. (Mohora, Magyarnándor, Nógrádkövesd, Csitár tsz-ei) Fejlődésünket a számok tükrében a következőkben ismertetem. 1959. I. 1-én 14 tsz működött 613 családdal 652 taggal 6834 kh összes földterületen, amelyből szántó 4544 kh 145
