Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
85,90 %-ban a gépállomással végeztették, de ugyanez megmutatkozott az őszi mélyszántásnál is- A gépimunka községünk dolgozói előtt közkedvelt, ezt bizonyítja az, hogy községünkben az ellenforradalom hatására tsz-eink felosztottak, de látva, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyösebb, 1957. tavaszán 1, majd őszén újabb tsz alakult, mely bizonyítja, hogy megértik fokozatosan a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. 108 1957. számú járási tanács vb határozata értelmében végeztük munkánkat, mert a párt, a tanács tömegszervezetekkel karöltve felvilágosító munkával elértük, hogy az őszi betakarítási és vetési munkákat időben végezte el, úgy a tsz, mint az egyéni dolgozó parasztok. Az Üj tavasz tsz a terméseredmény fokozása érdekében az őszi mélyszántást 100%-ig, egyénileg dolgozó parasztságunk 95%-ig végezték el. A fej trágyázás jelentőségét úgy a tsz, mint az egyéni dolgozó parasztok ismerik, mert az előző években is alkalmazták és fokozatosan mindig többen alkalmazták. A fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát a földművesszövetkezeten keresztül biztosítjuk. A termelés biztosítása érdekében a talajerő visszapótlása szerves trágyával egyéni dolgozóparasztoknál kielégítő, mert az állatállomány a földek arányában elegendő. Nem mondható el ez a tsz-ről, mert a 89 kh szántóhoz csak 8 db számosállatjuk van. Hogy a talajerő utánpótlás a tsz-nél is megfelelő legyen, a községi tanács az apaállat istállókból kikerülő trágyát átadta a tsz-nek, amelyet a cukorrépa alá kerülő földjükre hordtak ki és ezen keresztül biztosítva van a cukorrépából a nagyobb terméseredmény. A belterjes gazdálkodás lehetőségei. Községünkben a belterjes gazdálkodásra a lehetőség megvan, mert az állatsűrűség megfelelő. Hiányosság azonban, hogy a szarvasmarhatenyésztés helyett inkább lótenyésztéssel, csikó neveléssel foglalkoznak a község dolgozói. A lótenyésztés költségességét ismertettük a dolgozó parasztokkal, megvilágítva, hogy a szarvasmarha téli időben is visszafizeti a feletetett takarmányt és a ráfordított munkát, ugyanakkor a lovat télen nem tudják megfelelően kihasználni, tehát tartási költsége jelentősen emelkedik. A szarvasmarhatenyésztés további fejlesztéséhez szükséges volna a törzskönyvi ellenőrzés bevezetése, mert a megfelelő állatállomány meg van hozzá és fokozná a dolgozó parasztság termelési kedvét és biztosítaná az életszínvonal emelését a magasabb jövedelmen keresztül. Pl. tenyészállatok nevelése. A tsz belterjes gazdálkodáson keresztül a tagok nagyobb jövedelmének biztosítása érdekében a terv elkészítésekor beállítottunk 5 db szarvasmarha és 20 db sertés vásárlását. A beállítandó állatok részére a szükséges takarmány megfelelő mennyiségű pillangós és abraktakarmány vetésével biztosítva lesz. A belterjes gazdálkodást gátolja községünkben, hogy a községben legeltető bizottság nincs, mivel megfelelő legelővel nem rendelkezik a község és ez emeli az állattenyésztés költségeit. A tsz részére dolinái legelőt biztosítottunk, melyen egyénileg nem legeltethetnek, tehát a tsz állatállományának a legelő biztosítva van. 139
