Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
parasztságot felbuzdítani a tsz ellen és így adódott az, hogy a tsz földterületét a dolgozó parasztság kikarózta, egyszerűen honfoglalást végeztek. Ez a kérdés igen komoly s kérem a Végrehajtó Bizottság segítségét, mivel földet más helyen a tsz-nek biztosítani nem tudunk és a szurdok- püspöki dolgozó parasztság erről a kérdésről nem mond le. Hozzá kell hogy tegyem, hogy az állami gazdaság kertészeti területét is teljes egészében kikarózták. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy megnyugtató választ tudjunk adni a dolgozó parasztságnak. A termelőszövetkezet 53 000 Ft-tal aktív. Meg kell hogy mondjam, ez a tsz passzívan még soha nem zárt. Pásztó „Szabadság'’ tsz-nél elég rossz hangulat uralkodott az októberi események után. A volt tsz elnök minden további nélkül felajánlotta az alsó rétet a dolgozó parasztoknak, ugyanakkor az 1956. évben be- tagosított területet is visszakapták. Itt komoly hiba történt, mert a tsz /5 kh búzavetést végzett, melyet a dolgozó parasztok visszakaptak. Ez természetesen a mezőgazdasági osztály megkérdezése nélkül történt, mivel az akkori forradalmi bizottság előtt ajánlotta fel a volt tsz-elnök. A tsz újjáalakult. Üj elnököt és vezetőséget választott és felszámolták mindazokat a hiányosságokat, amely az előző évekből adódtak. Többek között kilépett és kizárt tagokat nem elégítettek ki, ezt most részben igyekeztek rendbe tenni. A zárszámadás a tsz-nél elkészült és 53 000 Ft passzívával zárt. Ez abból adódott, hogy a sorbaállások és hiteltartozások kiegyenlítését kellett eszközölni. A tsz jelen pillanatban 5 tag kivételével tovább folytatja a közös gazdálkodást. A zárszámadások végleges állásáról tiszta képet a Végrehajtó Bizottságnak adni nem tudok, mivel még az összesítés nem történt meg. Járásunk területén a tsz-ek megmaradása érdekében mindenütt közgyűlést tartottunk é§ a közgyűlések eredményeként a fentebb említett tsz-ek maradtak meg. A feloszlott termelőszövetkezetek vagyontárgyait a községi tanácsok kezelésébe adtuk át. A 2 db tehergépkocsit a földművesszövetkezetek vásárolták fel a sziráki és felsőtoldi. A jószágállomány elhelyezését részben állami gazdaságokhoz, főleg juh, szarvasmarha és sertéseket tudtuk elhelyezni, részben pedig a tsz-tagok saját részükre tartották meg. Igen kevés százalékban történt kéztől való értékesítés. Igen komoly feladatnak látjuk, hogy továbbra is a nagyüzemi gazdálkodás előnyét szem előtt tartva mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a megmaradt tsz-eink még jobban megszilárduljanak, gazdaságilag olyan alapokat tudjanak biztosítani maguknak, ami úgy népgaz- daságilag, mint a tagságnak biztos jövedelmet biztosít. Ennek érdekében szeretnénk a járás területén az állattenyésztés ki- szélesítését, valamint a belterjes gazdálkodás biztosítását. Természetesen ezt úgy tudjuk végrehajtani, ha kellő abrak- és szálastakarmány termesztésével foglalkozunk, mert csak ezen keresztül biztosítható a dolgozó nép zsír- és húsellátása, valamint tejellátása is. Tehát igen nagy súlyt kell helyezni az állati termékhozam növelésére. Igaz, hogy a járási mezőgazdasági osztály létszáma igen nagyban csökkent, mivel 16 főből csak 6 fő maradt és a feladatokat az eddiginél sokkal nagyobbaknak látjuk és egy- egy kimenő osztály dolgozójának sokkal körültekintőbbnek kell lenni, mint az elmúlt idők folyamán. Nem lehet csak egy-egy reszort-feladatot 135
