„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Bevezető. Az iskolák államosítása Nógrád megyében
Az 1947/48-as tanév kevés változást hozott: az általános iskolák száma 4847, a népiskoláké még mindig 2650. Az állami népiskolák egyébként jóval nagyobb számban alakultak át általános iskolává, mint az egyháziak.21 A felekezeti iskolák vezetői ugyanis messzemenően hivatkoztak a rendeletnek arra a megfogalmazására, mely szerint az általános iskolák megnyitása csak ott szükségszerű, ahol „személyi és tárgyi feltételei biztosítva vannak”. Mi sem volt könnyebb, mint annak kimutatása, hogy ezek a tárgyi és személyi feltételek nincsenek meg. Ha alapul vesszük azt a már említett tényt, hogy az elemi népiskolák többsége 1-2 tanítós, osztatlan vagy részben osztott, a középiskolák (elsősorban a gimnázium) pedig a közép- és kiváltságos osztály iskolája, értékelhetjük igazán az általános iskolák megteremtésére irányuló törekvést. Az egységesítés, mint célkitűzés, az általános iskola kötelező, ingyenes jellege, a kiváltságos osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése, a peda- gósusképzés javítása, a korszerű tanterv, az új, szellemükben is megváltozott tankönyvek, az új tanterv és tantervi útmutatók, a tanulmányi munka jobb megszervezésére irányuló törekvés mind-mind azt sürgette, hogy minél nagyobb számban sikerüljön a népiskolák átszervezése általános iskolákká. Az általános iskolák megszervezését kimondó 6650/1945. M. E. számú rendelet után egy évvel jelent meg a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 70 000/1946. számú rendelete, mely az egy év tapasztalatait összegezve meggyőző elvi indoklással állt ki az általános iskola mellett és eligazítást igyekezett adni a szervezeti továbbfejlesztésnek úgyszólván valamennyi lényeges kérdésében. A háborús károk fokozatos megszüntetése, a helyiséghiány, az egyházi reakció, a nevelőhiány, a félrevezetett szülők sokszor értelmetlen megnyilatkozása mind-mind nehezítette azt a munkát, amelyet a Magyar Kommunista Párt vezetésével a kultuszkormányzat, a baloldali erők (Nemzeti Bizottságok, szakszervezetek, stb.) vívtak az általános iskolák minél szélesebb körű megszervezéséért. Az általános iskolák részére 1946-ban kiadott tanterv többek között kimondta, hogy az általános iskola feladata: „a tanulókat egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye, és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje.” Az egyházi reakció mindent megtett annak érdekében, hogy a haladó erőknek ezt a célkitűzését akadályozza. Többek között vita volt még 1946-48-ban is a tankönyvek használata körül. Az egyház az állami tankönyvek, a kultuszminisztérium pedig az egyházi tankönyvek használatát nem engedélyezte. Ezenkívül is az egyházi reakció minden területen harcolt az iskoláért, a korábbi egyházi befolyás megtartásáért. Nógrádban az általános iskolák megszervezése több fokozatban történt. A Nógrád-Hont megyei tanfelügyelőség 1946. január 28-i kimutatása szerint 129 azoknak az iskoláknak száma, amelyekben az általános iskola megszervezése még más iskolákkal való együttműködés útján sem volt lehetséges.22 A következő években az általános iskolák számának alakulását az alábbi táblázat mutatja: Év: Iskolák száma: Ebből népiskola: Általános iskola 1947/48. 224 75 149 1948/49. 195 16 179 1949/50. 199 19923 7
