„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Dokumentumok - I. Az államosítás előkészítése
A járás többi községében a kérdés tárgyalása úgy a képviselőtestületek, mint a Nemzeti Bizottságok részéről folyamatban van. Az államrendőrség államvédelmi osztályától nyert értesülés alapján f. hó 9-én az esti órákban Hugyag községben bizonyos csoportosulás történt, mely az államosítás ellen irányult. Ezzel kapcsolatosan az államvédelmi osztály több egyént letartóztatott . .. Drégelypalánkról az esperes plébános a tanfelügyelőhöz levelet intézett, mely levelet áttettük az államvédelmi osztályhoz a nyomozás lefolytatása végett. A sziráki járásban eddig a következő helyeken fogadta el a Nemzeti Bizottság, illetve a képviselőtestület az államosítást: Lőrinci, Zagyvaszántó, Kálló, Erdőtarcsa, Heréd, Nagykökényes, Vanyarc, Erdőkürt, Ecseg, Ko- zárd, Buják, Bokor, Szirák, Bér, Csécse, Jobbágyi, Szarvasgede, Héhalom, Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Palotás . .. Felsőtold községben a képviselőtestület az államosítás ellen szavazott. A szécsényi járásban rendellenesség nem volt tapasztalható. A járás községeinek képviselőtestületei és Nemzeti Bizottságai az alábbi községekben az államosítás mellett foglaltak állást, s táviratilag kérték az iskolák államosítását a miniszterelnök úrtól: Szécsény, Ludány, Endrefalva, Karancs- ság, Sóshartyán, Nógrádszakál, Litke, Mihálygerge, Rimóc. Nógrádmegyer községben csak a Nemzeti Bizottság kérte táviratilag az iskolák államosítását, a képviselőtestület csak 13-án, vasárnap foglal állást. Értesülésem szerint a Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpárt tagjai az államosításától tartózkodó magatartást tanúsítottak. Esetleges rendzavarástól a járásban ez idő szerint csak Nógrádmegyer községben lehet tartani, értesülésem szerint a vasárnapi nap folyamán. A salgótarjáni járásban az alábbi községek fogadták el az államosítást: Zagyvapálfalva, Baglyasalja, Kisterenye, Nemti, Mátraverebély, Mátrasző- lős, Kazár, Vizslás, Mátraszele, Cered, Pogony, Z.abar, Homokterenye, Mát- ranovák, Zagyvaróna, Etes, Somoskőújfalu, Somoskő, Bocsárlapujtő, Ka- rancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Nagybárkány. A többi községben az állásfoglalás folyamatban van. A járásra vonatkozóan még az alábbiakat jelenthetjük: Bartalos Gyula mátraverebélyi plébános az államosítás ellen nyilatkozott azon kijelentésével, hogy az egyházi iskolákból a múlt időkben nagy emberek kerültek ki, míg Franciaországban az állami iskolákból a közre káros emberek kerültek ki ... Karancsberény községben a képviselőtestületből, mely az államosítás mellett foglalt állást, a gazdaképviselők távol maradtak. Karancskeszi községben a szülői értekezleten Jászberényi Frigyes felekezeti tanító az alkalmazó egyházi hatóságának védelmére kelt, és megjegyezte, hogy amennyiben alkalmazó hatósága hivatali esküje alól feloldja, úgy az államosítást nem ellenzi. Karancskeszi községben Petróczi Istvánné és Horváth László esperes plébános gyűlést akartak összehívatni az államosítás ellen, és ezt dobszó útján kívánták megtenni. A gyűlés összehívására azonban sor nem került. A tisztiértekezleteken elhangzott beszédek szövegét azért nem csatolom, mert azoknak tartalma ugyanaz volt, ami Budapesten a f. hó 7-én megtartott értekezleten meg lett beszélve, és így teljesen a megadott utasításoknak megfelelően jártunk el. Balassagyarmat megyei városra vonatkozólag jelentjük, hogy a városban az államosítással kapcsolatosan a közhangulat nyugodt. A megyei város 43
