„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Bevezető. Az iskolák államosítása Nógrád megyében
ter 1949-ben így ír az „Üj esztendő” című cikkében: „Az általános iskolára a költségvetés még mindig nem fordít annyit, amennyit jelentőségénél fogva ez az iskola megérdemelne.”43 Az állam és egyház szétválasztásának befejezését két további fontos jogszabály jelzi. Az 1949. évi 5. sz. tvr. kimondta, hogy „a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező”. Az 1951. évi I. tv. az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére Állami Egyházügyi Hivatalt állított fel. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak a vallásügyekkel kapcsolatos ügyköre ezzel megszűnt, és elnevezése „Közoktatásügyi Minisztérium” lett/*4 Az 1949-től megjelenő új, reformtantervek, útmutatások, rendtartások alapvetően szabályozták az államosított iskolákban folyó munkát. A pedagógusok át- illetve továbbképzése céljából rendszeresített szakmai, ideológiai képzések, tanfolyamok, szemináriumok biztosították, ha időnként nem is zökkenőmentesen, hogy az új szervezetű iskolákban a demokratikus világnézet szellemében folyjék a tanítás. Az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány 48. §-a) biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot. Az első 5 éves népgazdasági tervünk célul tűzi ki az 1950-54-es időszakra „a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliumának felszámolását.” 1954-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a közoktatás helyzetéről és feladatairól szóló határozata megállapította, hogy „megszüntettük a régi uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. . . . Az általános iskola mellett köznevelésünknek ez volt a legjelentősebb vívmánya.”45 Néhány szóban még említést kell tennünk a tanügyigazgatás átszervezéséről is. A 4155/1949. sz. kormányrendelet a tanügyigazgatást szervezte át. Megszüntette az 1935. évi VI. törvénycikkel létesített tankerületeket, népoktatási kerületeket, tanfelügyelői hivatalokat, s az ország területét a vallás- és közoktatásügyi miniszter által beosztott tankerületekre osztotta, melynek élén az államfő által kinevezett tankerületi főigazgató áll. Az új tanügyigaz- gatási hivatalok egyaránt irányítják a tankerületükhöz tartozó óvodákat, általános, középiskolákat és kollégiumokat, sőt a pedagógusképzést is.46 Helyi és országos adatok felhasználásával igyekeztünk a felszabadulás előtti időszak közoktatásügyétől az iskolák államosítását közvetlenül követő eseményekig a fejlődési vonalat megrajzolni. Hogy az így vázolt kép teljesebb legyen, szükséges, a viszonylag legfrissebb adatokat is ismertetnünk. Ezért kötetünk Függelékében az 1949. évi Nógrád-FIont megyei adatok és a megye akkori pedagógusainak névsora után közöljük az 1976/1977-es tanév megyei adatait is. Hogy hol tartunk ma, beszédesen bizonyítják ezek a bemutatott adatok. Azt pedig világosan kell látnunk, hogy mindehhez az alapot az általános iskolák megteremtése, majd az iskolák államosítása jelentette. Méltán vált tehát ez a két óriási kezdeményezés „közoktatásügyünk fundamentumává.” S erre a fundamentumra jól építkeztünk. Dokumentumválogatásunk elsősorban a Nógrád megyei Levéltár, továbbá az MSZMP Nógrád megyei Archívuma és a helyi sajtó (Szabad Nógrád) anyagából tevődik össze. Meglevő anyagunk válogatása során a lehetőségek adta teljességre törekedtünk. Ha egyes kérdéseket mégsem világítottunk meg kellő súllyal, annak oka az anyag nyújtotta lehetőségek korlátozott voltában keresendő. Hisszük, hogy dokumentumválogatásunk a 30 éves évfordulón megfelelően fogja bemutatni azt a hőskort, amelyben az iskolák államosítására 12
