Nógrád megye képe a XVIII. század végén. A II. József-féle országleírás és népszámlálás főbb adatai - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 7. (Salgótarján, 1977)

BEVEZETŐ

(Sectio) osztották. A római számmal jelölt oszlopok és az arab számmal jelölt szakaszok közül az akkori Magyarország területéről a Nógrád megyei községek a XIV—XVIII, illetve a 10—18. számokkal jelölt szelvényekben találhatók. A számok egyébként a térképszelvényeket is jelölik, ezért adtuk meg azokat az egyes községeknél, hogy annak alapján a keresett térképszelvények a Hadtörténelmi Intézet levéltárának gyűjteményéből előkereshetők legyenek. A leírást végzők, akiknek — különböző anyanyelvűek lévén — a magyar és szláv helységnevek nagy problémát okoztak, a községek nevét németül próbálták rögzíteni. Ez sok félreértésre adhat alapot. Érdemük viszont az, hogy mivel a leírás elsősorban katonai céllal készült, nagyon sok olyan települést is megemlítenek, melyek későbbi leíró munkákban (pl. Vályi András, Fényes Elek, stb. műveiben) nem találhatók. Az or*szágleírás értékét egyébként az adja meg, hogy másutt nem található adatokat rögzít: épületekről, erdőkről, utakról, vizekről, stb. így a közvetlen helytörténeti kutatáson kívül hasznos segítsége lehet a vízépítéssel, erdőtelepítéssel, az öntözés és csatornázás megszervezésével foglalkozók számára, támpontot nyújthat a talajvizsgálathoz, településtervezéshez is. Kiadványunkban az országleírás adatait kiegészítettük az ugyancsak II. József idején végzett népszámlálás legfontosabb adataival. Ennek megfelelően kötetünkben (a mai Nógrád megyei községek vonatkozásában) az alábbi adatok találhatók: — A község jelzete a térképen (az oszlop és a szakasz száma. A térképek jellegének bemutatása céljából egyébként négy szelvény részletét közöljük a kötetben); — A községben található házak (H), családok (Cs) száma, valamint a teljes népesség (N) és ezen belül a nők száma, a népszámlálás szerint; — Az országleírás kérdőpontjaira adott válaszok: 1. A községnek a szomszédos helységektől való távolsága. 2. A szilárd (tégla) épületek. 3. A vizek minősége. 4. Az erdők. 5. A rétek és mocsarak. 6. Az összes utak minősége. 7. A környező hegyek. 8. Megjegyzések. (Ennél a pontnál egy-egy kiemelkedő történelmi eseményt s egyéb, katonailag figyelemreméltó mozzanatot jegyeztek fel az összeírok.) A ma már nem Nógrád megyéhez tartozó településeknél csak az országleírás szövege található, ezt tehát nem egészítettük ki egyéb adatokkal. Kötetünk helynévanyaga a már korábban említett okok miatt sok esetben nehezen azonosítható, ezért adunk helynévmutatót, amely az előforduló névalakok betűrendjében adja a mai elnevezéseket (A szlovákiai helységek esetében a XVIII. századi magyar elnevezését is). A szlovák helynevek azonosításában kifejtett szíves segítőkészségéért "ezúton mondunk köszönetet Ivan Cervénáknak, a losonci állami járási levéltár igazgatójának.