Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

található segélytől meg vagyunk fosztva, sőt azt sem tudhatom, hogy hová forduljak hirtelen segélyért! Oda terjed tehát kérésem, kegyeskedjék ezen körülményeket azonnal a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úr tudomására juttatni és oly irányban intézkedést kérni, hogy valamely közel levő s a gyakorlatokon részt vevő csapatparancsnokság jelöltessék ki, mely azonnali felhívásomra azonnal útnak indulni köteles legyen. Ezek csak óvó intézkedések, melyekkel méltóságod nyugalmát nem zavarnám, ha egyrészt nem tudnám, hogy méltóságodnak is mennyire szivén fekszik törvényhatóságunkat ezen, a nemzetet is megbélyegző mozgalomtól megmenteni, másrészt pedig, ha bizonyos volnék abban, hogy a mozgalom az eddiginél nagyobb arányokat ölteni nem fog, mint eddig jeleztem, néhány ablak beverésénél nagyobb baj nem történt és a zavargás szitására csoportosult tömeg szétverésére, illetőleg a csoportosulás megakadályozására a megyei csendlegénység elég erős volt. Balassagyarmat, 1883. augusztus 28. Madách (Károly) NmL Nm. alisp. 8706/1883. szám A dualizmus korszakára jellemző kapitalista viszonyok és az ezzel járó visszáságok is (mint amilyen a munkásnyomor, kizsákmányolás, paraszti problémák, stb.) szükségszerűen alakultak ki a társadalmi-gazdasági fejlődés során. A nyolcvanas évek egyes konzervatív, antikapitalista politikusai viszont azt hangoztatták, hogy Magyarországon és Kelet-, valamint Közép-Európában a zsidóságnak volt döntő szerepe a tőkés rendszer visszásságainak kialakulásában. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a kapitalizmus viszonyai éppen úgy kifejlődtek azokban az országokban, ahol a zsidóknak nem, vagy alig volt szerepük annak kibontakozásában. Az antiszemitizmus, amely 1882-ben az u.n. tiszaeszlári vérvád botrányához vezetett, országszerte pedig olyan zavarkeltéseket eredményezett, mint amilyet a fenti jelentés is mutat, a későbbiekben, a magyarországi fasizmus időszakában is alkalmas eszközzé vált a tömegek figyelmének a súlyos problémákról való elterelésére. A jelentést tevő Madách Károly alispán egyébként jól sejtette; a zavargások folytatódtak, az őszi hónapokban többek között Terény, Érsekvadkert és Nógrád községekben fordult elő antiszemita megmozdulás. 16. ROSSZ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK A SALGÓTARJÁNI ACÉLGYÁRBAN 1894 A füleki járás főszolgabírójától 887/1894. sz. Vonatkozással 2493/1894. sz. távirati utasításra van szerencsém mellékelve a mai napon a miniszteri kiküldött kíséretében megtartott vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet és ennek alapján hozott végzést azon kéréssel hivatalos tisztelettel felterjeszteni, miszerint miután a vizsgálat során kitűnt, de különben is köztudomású, hogy a ,,Bessemer"-ben alkalmazott munkások élete úgyszólván, még a legszigorúbb ellenőrzés mellett is, csak egy hajszálon függ, méltányos és