Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

Jóval a világosi fegyverletétel után, 1849. szeptember 29-én került sor az utolsó Nógrád megyei gerillacsapat lefegyverzésére. Érdekes mozzanata az esetnek, hogy az összegyűjtött fegyvereket, a tanúvallomás szerint a Madách Imre földbirtokához tartozó Újvilági pusztára, egy csőszkunyhóba vitték. (A kunyhó később összeomlott, így akadt rá 1850-ben a fegyverekre a császári csendőrség.) Feltételezhető, hogy Madách nemcsak tudott a birtokán történő fegyverrejtésről, hanem támogatta is a megye forradalmi vezetőinek ilyen irányú kezdeményezését. A jelentés mellett található Jenik Imre balassagyarmati közigazgatási alszolgabíró jelentése a megye börtönében levő gerillák kihallgatásáról arra vonatkozóan, hogy a Salgótarjánnál történt fegyverletétel alkalmával hová tették fegyvereiket. A kihallgatottak — Filó János 35 éves, Kalmár Sámuel 33 éves, Szabó József 30 éves, Szlyuka József 39 éves, Lakatos György 46 éves, Filó János 33 éves, Zukkó Mihály 50 éves és Telek Ferenc 37 éves — többségükben azt vallották, hogy a gerillákat még a salgótarjáni fegyverletétel előtt elhagyták, néhányan arra emlékeztek, hogy a fegyvereket szekérre rakták, egy azt is tudta, hogy Újvilági pusztára vitték. 4. BETYÁROK ELLENI ÓVINTÉZKEDÉSEK 1850 Hirdetmény Tapasztaltatván folyó hó 26-án éjjeli órákban itt Balassagyarmaton, mint a megyének székhelyén, hogy némely betyárok erkölcstelen vágyaiknak kielégítése tekintetéből, már élőbbről tapasztalt szokások szerint a pincékbe összeseregelvén, a felsőbbi rendeletek tekintélyének megvetésével az általok használt zenekart tiltott darabok játszására kényszerítvén, a fennálló rend ellen irányzott beszélgetések között leittasodván, míg a városba is behallatszó kurjongatások után éjféltájban a rend- és békeszerető polgároknak nem kevés botrányára hazatántorogtak, ugyanaz nap virradóra éjszaka azonban némely nyers főbül került bárdolatlan szavak is bizonyos közhelyeken falra írva találtattak. Ily vakmerő és aljas tények oda kényszeríték a főispáni hivatalt, hogy egyeseknek becstelen viselete miatt a városnak becsületes és öszves lakóira nézve is kiterjedő rendszabályokhoz nyúljon, a maga helyén oly rendeletet tevén, hogy az utcán estveli tiz órán túl találtató egyén, mint gyanús befogattasson. — Felhivatik különösen a város elöljárósága, hogy efféle merényeket minden lehető módokon elhárítani igyekezzen, mert különben, mint oly esetekben szokás, az illető polgárság saját költségén és felelőssége alatt az éjjeli őrállást viselni tartozik. Fel fognak azonban e hivatal részéről használtatni minden lehető eszközök, hogy különösen azon, mezei gazdaságaikat elhagyott, sem hivatalt, sem mesterséget nem folytató ifjak, kik henye óráikat e városban izgatásokra használják, e város kebeléből előbbi tartózkodásaik helyére kiutasíttassanak, hogy a megyének székhelyén lakozó és a városnak békeszerető polgárai ily botrányos jelenetektül menten lehessenek. Balassagyarmat, július 31-én 850. Nógrád megyei cs. kir. kormánybiztos s főnök Bory Pál