Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

1. A MEGYE CSÁSZÁRI FŐBIZTOSÁNAK JELENTÉSE A FORRADALOM UTÁNI HELYZETRŐL NÓGRÁD MEGYÉBEN 1849. ... A vezetésem alá kegyesen rendelt Nógrád, Hont, Bars és Zólyom vár­megyékből a forradalmárok csapatai már kiűzettek és égetően szükségesnek mutatkozik, hogy a forradalmárok törekvései, amelyet még mindig folytatni merészelnek, a kormányzat részéről megakadályoztassanak. Nem fogok késlekedni Bécsből Nógrádba és innen Hont, Bars és Zólyom megyébe menni, mivel arról értesültem, hogy nem csak a forradalmi kormány­zat által hivatalba helyezett elöljáróság folytatja még mindig garázda tevékeny­ségét Losonc városban, hanem hogy Repeczky, a szökött kossuthi biztos is újra megjelent ott és tevékenységében a Gács és Losonc környékén tanyázó gerilla hordákra támaszkodik és ezzel Bars megye alsó részét is fenyegeti. Nincs okom kételkedni abban, hogy ezek a híradások igaznak vehetők. Mi­vel a postajárat ezen a vidéken még nem indult meg és az általam kiküldött bizalmas személyek, betegségre hivatkozva, valójában — úgy hiszem — a forra­dalmároktól való félemükben, még nem tértek vissza hozzám, bizonyosra vehe­tő, hogy Nógrádban a forradalmár agitátorok felszámolása még nem történt meg. Az is bizonyos, hogy Kosd környékén számos bujkáló honvéd található, a megye felső részeiben pedig gerillák tevékenykednek és emiatt a csekély jóérzésű em­ber még nem merészelt nyíltan színre lépni. Így aztán lehetetlen, hogy a közigazgatás hétköznapi munkája őfelsége szándékai szerint fegyveres hatalom nélkül megkezdődhessék, ezért feltétlenül szükségesnek tartom méltóságodat alázatosan kérni, hogy e körzet részére a császári királyi katonai körzeti parancsnokságot (melynek székhelye ezidősze­rint ideiglenesen volna meghatározható) legkegyelmesebben felállítani és előze­tesen a Nógrád megyei Balassagyarmatra számottevő katonai erőt kirendelni szíveskedjék. Haus-, Hof- und Staatsaarchiv (Bécs) Nachl. Schwarzenberg, fasc. IV. C. 10. ad N 238. Közli Andics E. i. m. III. köt. Bp. 1965. 367—368. old. Német eredeti. A forradalom utóhatásaitól való félelem csendül ki Andreánszky Sándor császári biztosnak a leveleléből, melyet Geringer Károly császári főbiztoshoz küldött 1849. augusztus 5-én. Hogy aggályai nem voltak alaptalanok a gerillák tevékenységét illetően, az a 3. sz. dokumentumból is kiderül.

Next

/
Thumbnails
Contents