Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - IV. Forradalom és szabadságharc (1848—1849)

kadtatok le soha hazátok szívéről, ti láttátok^ ereztétek a fájdalmat, mint dül romba a törvény, a tulajdon, a személy szentsége, rabló gyilkos kezek között, kik elfecsérelték a királyi név, család hitelét, esküjét; a súly a lélekre, a fegyvererő a lélek merényére nehezült, öszvetörve szabad lelketeket, levert az ember magas polcárúi állati helyzetbe. Én nem szenvedtem veletek, nekem jobb sors jutott, bár hányatva, végig vérző hazámon, szabadon szólhatott szám, tehetett lelkem és kezem: küldetve közétek, már szabadítva, örömbe találtalak. És mivel kiállottátok a szenvedést, hogy legyen tápláléka, üdve azoknak, kik hívei, kitartó bajnoki vész idején a szabadságküzdelemnek, íme hirdetem nektek ... mit 300 éveken keresztül ostromolt a bűn, védett az erény és most kivívott egy ifjú hadseregben nemzetünk ereje, Isten öntözvén virító szabadságfánknak gyökerét, mely e hon apáinak egybeolvadt szív, lélek, hang vegyületével ledöröghetlen nemzeterővel mondta ki: Halld meg nép erkölcs világa „a magyar nemzet független". Nógrádiak! Olvasni nem elég, tanuljátok meg magyar nemzetetek nyilatkozatát, az számolja elő a Habsburg család bűneit, az tárja fel a királyi paloták bíborán túl fészkelt poklokat; ezek a nemzet véréből éltek és ti mégis tiszteltétek, hittetek neki; megtörtént, ez is Isten akaratja volt. De ütött az óra, verve az osztrák zsoldos sereg, kezünkbe újra Buda-Pest és Isten, ki eddig segített, engede kimondani: a Habsburg-Lotharingi királyi család Magyarországról örökre száműzetik, a magyar koronától megfosztatik, hogy legyen példája: mit tesz megcsalni egy nemzetet, megszegni az szent hitet. A nemzet apái áldást várnak Istentől, mert elégtételt adának az erkölcsnek, büntetést a bűnnek; de megvárják a néptől, legyen engedelmes félője, tisztelője a törvénynek, a végrehajtó felelős Kormánynak, megtartója az erkölcsnek. Ország kormányzó-elnökül szabadságunk bajnoka KOSSUTH LAJOS választatott, ki tenni fog ministereket, velők kormányozza az országot, kik mindnyájan felelősek, nem másnak, hanem a nemzetnek, de elég erősek parancsolni egy nemzet nevében, minek kiki engedelmeskedjen. Komolyan tartsátok meg a függetlenségi ünnepélyt Nógrád népe, nem az öröm mámora, de férfias kitartás, egyenes út, az egységre, polgári egyenlőségre vezet, ez legyen célotok és hogy hozzá juthassatok, íme kimondom: öszvetörtek a címeknek, méltóságoknak, mik a száműzött királyi családdali kapcsolatra vonatkoznak, minden jelei és nevei: eltörlöm ezeket, kizárom a hivatalos nyilvános életből, száműzetnek ezek alapítóikkal: erkölcsi erő támasza a magány köröknek, ezek fejtenek ki nyilvános életet, intézkedjenek: meglássák, mennyire esik le a gőg, s majd mennyire magasodik fel egyformára az öszves nemzet, a magyar, — éljen. Kelt Losoncon, április 29-én 1849. Repeczky Ferenc NmL Nm. választmányának iratai, Szám nélküli, 1849. Repeczky kormánybiztosi tevékenységének egyik legnehezebb feladata volt a megfelelő megyei vezetés hivatalbaállítása. Ezt azonban megelőzte a Függetlenségi Nyilatkozat ünnepélyes kihirdetése, amely dokumentum szilárd alapja volt a további tevékenységnek. A tisztviselők névsorának összeállításánál végül, is engednie kellett és így az új tagok mellett többen hivatalban maradtak a régiek közül is. Az új vezetés legfőbb feladata volt egyrészt a függetlenségi nyilatkozat köztudomásúvá tétele, másrészt az újoncozás és a hadsereg szükségleteinek fedezésére az adózás lebonyolítása.