Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - IV. Forradalom és szabadságharc (1848—1849)

olyan határozatot hozott hogy 300 tagú törvényhatósági bizottságot kell választani. Bár a választásnál figyelembe vették az 1848. évi V. törvénycikk utasításait és a választmányba a falvak elöljáróságainak a képviselői is bekerültek, a túlnyomó többséget mégis a megyei középbirtokos nemesség alkotta. így érthető, hogy a választmány hirdetményében még májusban is fontos helyet kapott a „király iránti tántoríthatlan hűség" gondolata. 2. INTÉZKEDÉS A LEGFONTOSABB TEENDŐKRŐL 1848. május 26. 1848. évi május 26-a, Balassagyarmaton tartatott választmányi ülésben olvastatott s kel/t. Nógrád vármegye egyetemének. A katonaságnak hadi lábra lett állítása tetemes költségében van az országnak. Szerfelett szaporodnak ezen költségek akkor, midőn valamely kicsapongásnak megzabolázása végett a katonaságnak egy helyről más helyre való átszállítása szükséges. A kormánynak kötelességében áll egyrészről megóvni az ország békés lakóit az ily rendkívüli terhek viselésétől; másrészről a büntetésnek egész súlyát éreztetni nem csak azokkal, kik féktelenségek elkövetésében találtatnak, hanem azokkal is, kik a törvény elleni merényeket gátolni elmulasztották. Jelenben a közcsend és -bátorság fenntartása minden hazafinak szent és magától el nem távolítható kötelessége. Ezeknél fogva rendelem a következőket: 1. A megháborított közcsend helyreállítására fordított katonaság élelmezési és szállítási költségeinek, úgy napidíjainak megtérítése a törvényes ítéletnél fogva vétkeseknek található egyénekre háramlik. 2. Ha ezeknek vagyonaiból a fennérdeklett költségek ki nem telnének, és a vizsgálatból, kitűnnék, hogy a vétkes tett elkövetését a város vagy helység lakosainak erélyes fellépése megakadályozhatta volna, de ezen fellépés bűnösen elmulasztatott, vagy elmellőztetett, azon költségeket, melyek a szoros értelemben vett vétkesek vagyonaiból nem fedezhetők, a város vagy helység minden lakosa vagyonaránylag fogja viselni. Előforduló esetekben tehát önök ezen szabályokhoz képest intézendik eljárásukat. Szigorúak azok, de a haza mostani komoly helyzetében elkerülhetetlenek. Hogy pedig magát ezen rendelet nem tudomásával senki ne védelmezhesse, annak közzététele a legnagyobb nyilvánossággal eszközlendő és evégre a megyében divatozó nyelvekre való figyelemmel nyomtatásban nemcsak a tanácsháznál, hanem minden köz- és ily célokra használtatni szokott helyeken kifüggesztendő. Fel fogják önök a kebelbéli lelkészeket is szólítani, hogy a fentebbi rendeletnek mind szükségét, mint tartalmát, mind következményeit az egyházi szószékekből előadják és megmagyarázzák. Kelt Budapesten május 20-án 1848. Belügyminister Szemere Bertalan.