Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - III. A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711—1848)

SZÉCHENYI ISTVÁN ÜDVÖZLI A NÓGRÁDI NEMZETI INTÉZET MEGALAKULÁSÁT 1832 Tekintetes Biztosság, teljes bizodalmú uraim! Személyem iránti kegyes figyelmöket, melyet hozzám intézett becses soraik bizonyítanak, szives köszönettel vevém, s azon leszek férfiúi önérzéssel, hogy azt továbbra is tetteimmel érdemelhessem meg s tarthassam fenn. — Megtiszteltetvén érzem ez által magamat érdemes hazámfiaitul, s édes kötelességem lesz azt, mint jutalmat egykor viszonoznom. Nemes Nógrád vármegyének a magyar nyelv terjesztése iránti buzgósága örömmel tölte be keblemet, — mert ezáltal nemzetiségünk s így erőnk — s nagyságunkat látom fejledezni, mely egyedül emelhet ki bennünket a homályba s feledékenységbe süllyesztett népek sorábul s Hunniát méltó fényére deríti. Vajha Nógrád szép példáját egyéb törvényhatóságink is követnék, s egyesületek által igyekeznének sikert szerezni a nemzeti nyelv terjesztésében, az ország annyiszor kijelentett kívánságának. Vajha belátnák valahára azon nagy igazságot, hogy csak ott van boldogság, hol erő van, az erők pedig csak egyesítve munkálhatnak hathatósan. Többire: midőn a tekintetes biztosság által Nógrád nemzeti intézeti mulatságára lett meghivattatásom barátságos köszönettel venném, — de egyszersmind némi foglalatosságim miatt, meg nem jelenhetésemért engedelmet kérnék: óhajtom, az egek ura áldja meg Nógrádnak egyesült erővel kezdett szent célú intézetét boldog előmenetellel. — Maradván a tekintetes biztosságnak Pest Február 7-én 1832 hiv lekötelezettje gr. Széchenyi István NmL Nógrádi Nemzeti Intézet iratai, Szám nélküli, 1832. A XIX. század első jelében, különösen a napóleoni háborúk után, bár a forradalomtól való jelelem egy időre közös táborba hozta a Habsburgokat és a magyar nemességet, a szembenállás újra jokozódott. A jüggetlenségért és társadalmi jejlődésért jolyó küzdelem ekkoriban jóként a kultúra területén volt tapasztalható egész Közép- és Kelet-Európában. A kulturális területen belül elsősorban a nyelvművelés vált általános követelménnyé, valósággal politikai kérdéssé. Nógrád megye sem tartotta magát távol ezektől a kezdeményezésektől, annál is inkább, mivel a megyének jelentős százalékban szlovák anyanyelvű volt a lakossága. 1826-ban indítványozta az akkori két országgyűlési követ, Gyurcsányi Gábor és Prónay János, hogy „ . .. a nemzeti léleknek és erőnek ébresztgelésére és jenntartására legfontosabb eszköz lévén a honi nyelv virágzása, ennek sikeres virágzását, az ország rendjei mennyire sziveken viselik... A kívánt célnak sikereltetése szükségesnek ösmertetvén olyan intézeteknek jelállíttatása, amelynek anyai nyelvünknek rész szerint tökéletesedését, rész szerint pedig köz elterjedését foganatosán előmozdíthatják. .. több hazafiak is a felállítandó intézetre igen jeles ajánlásokat tettek — nevezetesen gróf Teleky József úr a