Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - III. A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711—1848)

7- 0 Az kilenced dézsma ekkoráig mely időtül fogvást és mibül adatott ki, szokásban vagyon-e? Más ezen vármegyében lévő uraságokban is? S azon kívül más adóknak képe és színe alatt a parasztok földesuraságoknak mindeddig esztendőnként mit szoktak adni, akár pinzbül, akár naturálékban, jelesül mibül állók az olyan adók avagy ajándékok? 8- 0 Hány puszta házhely vagyon, mely időtül, mi okbul pusztult el s ki bírja azt? 9- o Szabad költözésre avagy örökös jobbágyok? Kelt Nándor, 1770. május 29. napján Ad 7-um Az kilenced dézsmát régtül fogvást őszi és tavaszi gabonábul szoktuk kiadni, az bárány és méh dézsmája az herceg részérül contractualis censusunkban van foglalva, Alsópetényi uraság pedig azokbul is kiveszi s azon felül mindnyáj unktul összessiggel 275 tojást, 11 icce vajat, 17 tyúkot szokott megvenni A dézsmát mind az herceg mind pedig Alsópetényi részrül, ahová az uraság rendeli, oda visszük. Ad 8-um Nálunk puszta házhely nincsen. Ad 9-um Örökös jobbágyoknak lenni valljuk magunkat. Főbíró Seress György x Törvénybíró Poroszka Ignác x Esküdtek Varga György x Poroszka Márton x Seress János x Szalkay István x Tóth József x Nagy István x NmL Nm. kgy j. Úrbéri iratok, Msc. X. 33/1771. szám A XVIII. század végére a majorsági árutermelés térhódítása miatt a parasztság földesúri szolgáltatásai oly nyomasztóvá váltak, hogy az ország számos pontján a parasztság antifeudális szervezkedése indult meg. Az ettől való félelem, valamint az a cél, hogy a fokozódó földesúri kizsákmányolással szemben a jobbágyság állami adófizetőképességét megtartsák, a bécsi udvar a földesúri terhek egységes, rendeleti úton történő szabályozását határozta el. 1767-ben jelent meg Mária Terézia úrbéri rendelete, ezt követően királyi biztosok keresték fel a megyéket, hogy a rendelét végrehajtásához szükséges adatfelvételt (földek, rétek, teleknagyság megállapítását) elvégezzék. A vizsgálódás egyik mozzanata volt az, hogy egy kilenc pontot tartalmazó kérdőívre is választ kértek a falvak jobbágylakosságának képviselőitől. Ez az u.n. Kilenc Pont (Novem Puncta) a jobbágyság szolgáltatásairól ad képet. Az adatfelvétel után (melyből itt a magyarnándori kilenc pont kérdéseit és válaszát közöljük), került sor a szabályozásra, a község urbáriumának a kiadására, amely rögzítette a földesúri szolgáltatásokat.