Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

BEVEZETŐ

még olyan vonatkozásban is befolyásolta munkánkat, hogy a felesleges ismétlődések elkerülése végett kerülnünk kellett bizonyos források közlését. Így aztán az, aki csak az olvasókönyvet ismeri, joggal hiányolhatja az 1848 utáni részben jó néhány téma, fontos mozzanat felidézését: alig szerepelnek kötetünkben pl. a századvég sztrájkmozgalmaira, a Horthy-korszak bányászmegmozdulásaira, a felszabadulást követő időszakból az élet megindulásának alapvető tényeire vonatkozó források. Ezek ugyanis szép számmal, minden fontos mozzanatra kitérően megtalálhatók a Nógrád megyei múzeumi szervezet munkásmozgalmi dokumentumköteteiben (melyből eddig négy jelent meg). Egyedül az 1918/1919. évi polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság korszakánál kellett kivételt tennünk: mivel itt a rendelkezésre álló, úgyszólván teljes megyei anyag publikálva van, válogatásunkból emiatt viszont nem maradhatott ki a teljes korszak, ezért a nehezebben elérhető publikációkban közreadott dokumentumokból adtunk itt egy válogatást. Kötetünk így tehát nem annyira összefoglaló szemléltető anyaga Nógrád megye történetének, hanem inkább kiegészítője a közelmúltban megjelent megyetörténetnek. A válogatás előbb vázolt körülményei végül még egy tekintetben tettek számunkra lehetővé bizonyos kompromisszumot. Az általános gyakorlat az, hogy az olvasókönyvek anyagát a mindenkori történeti megyében található helységek figyelembevételével állítják össze. Mivel a mi esetünkben — az említettek miatt — engedményt tehettünk a teljességre törekvés igénye vonatkozásában, a dokumentumok vonatkozási helyének területi megoszlását kialakítva nagyrészt elhagyhattuk a jelenleg Szlovákiához tartozó megyerészt illető forrásokat, és így a szemléltetőanyag — kevés kivételtől eltekintve — a ' mai megye területén található helységekkel kapcsolatos. Ügy hisszük, hogy ez a jellemző összkép megrajzolását hátrányosan nem befolyásolja, ugyanakkor gyakorlati szempontból feltétlenül előnyös, hiszen a dokumentumoknak az iskolai oktatásban yaló felhasználása esetén a tanulókhoz közelebb álló anyagot nyújt, de az ismeretterjesztő munkában is kézenfekvőbb a szemléltetés, ha az a mai megye helységeihez kapcsolódik. Az olvasókönyvek elé kitűzött célok megvalósítása érdekében és annak figyelembevételével alakult ki az eddigi olvasókönyveknél a szövegközlés gyakorlata, amelyet jelen válogatásunkban is alkalmaztunk. Ennek fő jellegzetességei a következők: Mindenekelőtt — számolva a terjedelmi korlátokkal — a közölt forrásokból a tárgyhoz szorosan nem tartozó, kevésbé lényeges részeket „..." jelöléssel kihagytuk. A dokumentumok címe után csak a vonatkozási évet adtuk meg, kivéve az 1848/1849. és az 1918/1919 rövid időszakát, ahol a pontos dátum féltüntetését tartottuk indokoltnak. A szöveget mai helyesírással közöljük, hiszen célunk nem szöveg- és forráskritikai feladatok megoldása, illetve elősegítése, hanem inkább a figyelemfelkeltés: azok, akik a szövegek eredeti formája után érdeklődnek, a többségükben levéltárunkban őrzött iratokat eredetiben ott megtekinthetik, vizsgálhatják. Ugyanebből az okból a latin és német nyelvű szövegeket {kizárólagosan saját) magyar fordításunkban közöljük. A forrásszemelvények megfelelő értékeléséhez rövid annotációt készítettünk, amely egy-egy mondat erejéig kitér a dokumentum keletkezésének körülményeire, esetleg következményeinek, a benne foglalt ügy kifejletének egyes fontosabb részleteire, csak néhány kivételes esetben közlünk az annotáció kere-