Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

BERCSÉNYI FŐVEZÉR A SZABADSÁGHARC TÁMOGATÁSÁT KÉRI 1704 Én, székesi gróf Bercsényi Miklós, nemes Ung vármegyének főispánja, méltóságos fejedelem felsővadászi Rákóczi Ferenc és a magyar haza szabadságáért Isten által fegyvert fogott egész hadaknak főgenerálisa. Adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez levelemnek rendében, nevezet szerint pediglen Szécsényben, Losoncon, Rimaszombatban, Miskolcon és egyéb helységekben lakozó úri, főnemesi és közrendeknek és mind közönségesen. Juthat eszibe mindnyájunknak, kik az édes hazánk felszabadítására célozó szíves igyekezetünket látták, hogy rajtunk kegyetlenül uralkodó idegen nemzetnek súlyos igája alól, az hajdani dicsőséges szabadságainknak elnyerésében semmi fáradságomat, elmémnek nyughatatlan faggatását semmire sem szánván, az édes hazánk felszabadítása mellett utolsó csöpp véremet is buzgósággal kívülem felszentelni, de keserves kedvetlenséggel és csaknem könnybelábadt szemmel experiálnom kelletik, hogy azon vitézlő rendek, kik máris egyszer velünk együtt az haza szabadulásáért fegyvert kötöttének, és azokban az ügynek kívánatos előmozdítására nézve is teljes reménységem vala, az maguk ezrei és zászlói alól annyira elszéledtek, megvonván magukat az haza szolgálat játul, hogy csaknem pusztán maradtanak zászlói. Mire nézve az ellenségnek számos gyülekezeteit tapasztalva látván, minekelőtte vele szembeállván, az mellettem levő hadakat szerencsétlenségnek exponáljam, tanácsosabbnak ítéltem magamat együtt táborostul ide Lévához contrahálnom, hogy annyival is inkább az Dunán túl lévő hadak méltóságos fejedelemnek az elkezdett dicséretes operatiokban hasznosabb progressusokat tehetnénk; látván ezért és méltó elmélkedésben vévén mind közönségesen azok, valakik az édes hazánk eltapodtatásáV szabadságainak felállítását óhajtják és az közügynek előmozdítására hazafiúi igaz indulatjukat és hazájok való érdemlett szeretetit magok előtt kívánni kívánják, hogy az ellenségnek dicsősége naponkint szaporodván ha most egy szívvel-lélekkel s egyes értelemmel fegyverkedésünket ellene nem készítjük, micsoda veszély és romlás érhet mindnyájunkat, tudom, kiki általlátja; most lévén ideje, hogy az közjónak mindeneket, valakihez ezen pátens levelem érkezik, annak continentiáját értik, igaz, hazafiúságos hittel megerősíttetett kötelességekre kényszerítem, az édes hazánk szabadulása, maguk kedves házanépe, és Isten áldásábul való javai megmaradása mellett, az előttünk lévő ellenségnek eloszlatására ne sajnáljanak fegyvert fogni és akik elszéledtek volt is, újabban buzgó szeretettel, az magok ezeréiben egyszersmind egybegyűlni siessenek, velünk együtt szívesen fáradozni el ne mulasszanak, kik ha menél hamarább elkövetni fognak, bizonyosak lehetünk, hogy Isten őfölsége az édes hazánk szabadságának elnyerésére reásegít bennünköt. Költ Léván, 1704. év május 11. Gróf Bercsényi Miklós s. k. NmL. NI Rákóczi-levelek, I. kötet.