Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

hogy, nemhogy ezerén kétezerén valahova valamely vár alá mentek volna, sőt még csak egy bég népe sem ment, attól nem óhatjuk, hogy húszan harmincan valamikor titkon valahova ki nem ménének, de hogy ki az frigy ellen volna, ezután is gondot viselünk róla, hogy az mi alattunk valók arra okot ne adjanak, és nem is adnak, csak onnan legyenek vesztegségben... Haus-, Hof- und Staatsarchiv, (Bécs) Turcica sorozat. Közli Takáts Sándor— Eckhart Ferenc—Szekfü Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. köt. 1553—1589. Bp. 1915. 482. old. II. Szulejmán utóda, II. Szelim hajlandóságot mutatott a Habsburgokkal való megegyezésre, 1567-ben meg is kezdték a tárgyalásokat és 1568. február 17-én létre is jött a drinápolyi békeszerződés. Ezután egy viszonylag hosszú „békeidőszak" következett, a végvárak környékén azonban tovább folytak a harcok. Emiatt a törökök a végváriakat vádolták, ezek viszont a ' törökökre hárították a felelősséget. Mivel Rudolf császár a magyarországi véghelyek gondját Ernő főhercegre bízta, a budai basák őt keresték fel gyakran panaszaikkal. A közölt levélben Ferhát basa éppen azt teszi szóvá, hogy Dobó Ferenc, a Dunán inneni főkapitány megtámadta a nógrádi török őrséget, pedig ők erre nem szolgáltattak okot. Ugyanebben az évben amiatt is panaszkodtak, hogy a császáriak hajtanak végre támadásokat: „... az követ, ki jő meg az hatalmas császár portájárul, innét kiindulván, minekünk mindjárt Drégelyből hír juta, hogy alája menvén egynéhány asszonyállatokat gyermekekkel elvittenek és egynéhány férfiakat levágtanak, úgy tehát nem mi, hanem ti és az tieitek lennétek minden ellenkező dolgoknak okai, de mindazáltal emberemet küldöttem, hogy az összegyűlt nép elosonjon, de hogyha onnat a ti alattatok valóktul valami ellenkező dolog történendik, higyjétek bizonnyal, hogy mi is el nem szenvedjük. .." (Ferhát basa levele Ernő főherceghez, Takáts—Eckhart —Szekfü i.m. 503. old.) 6. I. AHMED SZULTÁN MEGERŐSÍTI A ZSITVATOROKI BÉKESZERZŐDÉSBEN FOGLALTAKAT 1608 ... A béke idején a várak a két fél részéről ne raboltassanak, sem ostrommal, sem cselfogással el ne vétessenek, s megfélemlítéssel, vagy más módon a várakat kár ne érje... A két félnél levő foglyok, ha békekötés idejéig váltságuk ára megállapíttatott, az árat megadván, menjenek ki a fogságból, kiknek áruk a békekötés idejéig meg nem állapíttatott, a váltságdíjat a foglyok adják meg; ezentúl pedig senki mást fogságba ne vigyen, ha pedig elfogna valakit, az elvétessék tőle és váltságdíj nélkül szabadon bocsátassék, az elfogok pedig mind a két fél részéről megszégyenítessenek... A két fél kezén lévő várak kijavítassanak, új várak és palánkák azonban sehol ne építessenek, Vácz palánka pedig a mostani állapotában maradjon és ki ne javíttassák. Magas Portánkra küldött ajándékok után a Zsitvatoroknál megírt keltezéstől szá-