Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

Kapu-adó, 31 adófizető Búza tized, 250 kile Kevert tized, 195 kile Must tized, 1000 pint Méhkas tized Sertés-adó Malom-illeték, két kerekes, illetéke Kincstári legelő (megváltási) ára Büntetéspénz és menyasszony-illeték és hordó-illeték Lencse és borsó Hagyma és káposzta tized Len és kender tized 1550 3000 1170 2500 50 250 100 200 150 140 125 50 akcse akcse akcse akcse akcse akcse akcse akcse akcse akcse akcáe akcse Miniszterelnökség levéltára, Ankara No. 1044. és 345. Közli Káldy Nagy Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546—1562) Ankara, 1971. 155. old. Vác városának 1541. augusztus 29-én bekövetkezett elestével vette kezdetét megyénkben a török hódoltság időszaka és rövid idő alatt a I megye déli, délnyugati része török uralom alá került. A jól szervezett török pénzügyigazgatás és adókezelés első meglévő összeírásai (amelyek csak a legutóbbi időkben váltak ismertté és amelyekből a fenti részletet közöljük) már több, mint 100 Nógrád megyei helység adatait tartalmazzák. A Mohorára vonatkozó öszszeírás eredeti török szövegét Vass Előd levéltáros fordította magyarra és látta el magyarázó jegyzetekkel. A szövegben említett akcse ezüst érmékben közkézen forgó török aprópénz, amely abban az időben kb. két magyar dénárt ért, ugyanakkor kb. 140 magyar dénár tett ki egy magyar aranyat. A mértékegységek közül a kile a központi török adóösszeírásoknál az isztanbuli kile mértékegységet jelentette, amely 26 kg, a bor mértékénél a pint leginkább 1,6 liter volt. Az 1562. évi hordó-illeték fizetésből kitűnik, hogy ekkor a község már eladásra is termelt: a 31 adófizető egyenként 60—70 hektó bort. A fejadót (dzsizje, császár adója, forint-adó, harács-adó) többféle megnevezéssel ihlették és csak a nem mohamedánokkal fizettették. A kapu-adó a magyar cenzus-adó török megfelelője volt. Nagyságos Uram örökké való szolgálatomat írom, mint bízott uramnak, Továbbá hiszem, hogy nyílva tudván vagyon te kegyelmednek a minemű hírök itt vannak, kiben egy sincs jó, és ezt bizonnyal tudja te kegyelmed, hogy az Dreghel várát megvették és Ságból kimentek, Gyarmatban csak azt várják, hogy ráreájok indul a had, ottan kimennek belőle, továbbá ez levél vivőtől kegyelmed megértheti, az Lévában ezt mondja, hogy az gyalog népet mind várban szorították: lovas pedig kívül az városban vagyon; és ha mihelyt valamit 2. HÍRADÁS A TÖRÖK HADMOZDULATOKRÓL, A BALASSAGYARMATOT FENYEGETŐ VESZÉLYRŐL 1552