Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)
DOKUMENTUMOK - I. A mohácsi vész előtti kor (—1526)
földdarabot elfoglalta, amelyet most Miklós és Márton, az előbb említett Mihály utódjai a törvényes érseki tiltakozások ellenére a nevezett Zathok helységükhöz tartozónak és saját tulajdonukban levőnek állítani törekednek. Ezért az említett Literátus Bálint tiltakozott azzal, hogy a fent említett Miklóst és Mártont ettől a foglalástól, valamint a nevezett Holoczfeölde nevű földnek,, annak minden tartozékának, valamennyi terményének és bármiféle hasznának birtoklásától, felvételétől, felvétetésétől, 'azoknak az ő uradalmukba bármi szín alatt való becsatolásától és örök tulajdonba vételétől, minden erre vonatkozó megtörtént, vagy leendő cselekedetétől eltiltotta nyilvánosan és nyilvánvalóan jelen levelünk bizonysága szerint. Kelt a fent említett közgyűlés 16. napján, az említett helyen az Űr 1423. évében. (1423. november 3.) OL, Kamarai* lt. Közli Fejér CD X/6. köt. 581. old. Másolata NmL NI, Nagy Iván másolatai. Latin eredetti. A rend és nyugalom folytonos megzavarása, megtörése, az ún. hatalmaskodás (actus majoris potentiae) általában a nagyobb és kisebb földesurak részéről nyilvánult meg a szomszéd területekre való behatolás, rablás, zsákmányolás, jogtalan birtokszerzés formájában. A XV. században — noha ezek az esetek jól mutatták a közbiztonság hiányát és az államhatalom gyengeségét — a király, valamint a nádor nem tudott a kellő eréllyel fellépni, hiszen a fegyveres tömegek felett rendelkező nagybirtoktól alig volt várható a kellő elégtétel. Az érsekvadkerti birtokrészt az ott szántó jobbágy megverése után önkényesen elfoglaló és a maga szátoki birtokához csatoló Béke fia, Mihály utódai esetében is csupán egy eltiltó oklevelet adott ki Garai Miklós nádor. 8. BORBÁLA KIRÁLYNÉ ELZÁLOGOSÍTJA A TOLMÁCSI VÁMOT 1437 Mi, Borbála, Isten kegyelméből a rómaiaknak, Magyarországnak és Csehországnak stb. királynéja, jelen levelünkkel emlékezetbe ajánljuk, hogy mivel mi bizonyos hadi készülődéseinkre kitűnő hívünktől, Aran-i István Neugrad-i ispántól ötven tiszta magyar aranyforintot a későbbi visszaadás reményében felvettünk, ezért mi most ezt az Istvánt a nevezett ötven forint visszaadásáról biztosítani kívánván, a Zonda várunkhoz tartozó, Neugrad vármegyei Tholmach helységben lévő vámunkat minden tartozékaival és jogos bevételeivel együtt az említett ötven aranyforint fejében, amelyet ő nekünk a fenti ok miatt kölcsönzött, zálogba adjuk, és kötelezzük őt arra, hogy ha valamikor is mi vagy a mi embereink a mi nevünkben a nevezett vámot attól az Istvántól visszaváltani szándékoznánk, vagy szándékoznák, akkor ő az előbb említett ötven aranyforint felvétele után azt a vámot minden tartozékával együtt nekünk, vagy a mi embereinknek minden halogatás nélkül visszaadni lesz kö-