Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VIII. A népi demokratikus Magyarország korszaka (1945—1950)

NmL St. pm. 934/1946. szám Az 1944. decemberében összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés törvényileg nem rendezte az ország államformáját. Ennek ellenére az új magyar állam a gyakorlatban köztársaság jellegű volt. A köztársasági államforma valójában csak hivatalos parlamenti szentesítésre várt. Az államforma kérdésében élesebb politikai harcokra nem is került sor, hiszen a széles dolgozó tömegek helyeselték és magától értetődőnek tartották a köztársasági államformát, de egyetértett vele a koalíciós pártok vezetősége is. A szélsőjobboldal sem látta értelmét annak, hogy kiálljon ellene és így 1946. február 1-én megtörtént a köztársaság kikiáltása és törvénybe iktatása. Salgótarján város képviselő testületének közgyűlése — más városokhoz hasonlóan — szükségesnek tartotta, hogy üdvözölje a nagy eseményt. A gyűlés jegyzőkönyve a tisztázatban nincs meg, az 1946. évi városi képviselőtestület jegyzőkönyvből is hiányzik, csak egy gyorsírással készült fogalmazvány maradt róla. 9. ZAGYVARÓNA KÖZSÉG 3 ÉVES TERVE 1947 Zagyvaróna község elöljárósági tanácsa az MKP zagyvarónai szervezete, valamint Róna községrész demokratikus pártjai által benyújtott 3 éves újjáépítési tervezete figyelembevételével Zagyvaróna község együttes 3 éves újjáépítési tervét az alábbiakban alkotta meg: Általános leírás: Zagyvaróna község erősen széttagolt, s mint ilyen, az alábbi részekre oszlik • Zagyva községrész, a Zagyva patak mellett egy hosszan elnyúló völgyben sűrűn beépített, igen kis telkekkel rendelkező, mezőgazdaságilag igen szegény község. Foglalkozás szerinti megoszlás: 80% gyári munkás, 15% bánya- és villamosközponti munkás, 5 % egyéb. — Róna községrész, Zagyva községtől cca 3,5 km-re fekszik, mely erősen lejtős magaslati oldalon épült, szegény és igen rendezetlen házakkal. Foglalkozás szerinti megoszlás: 80% bányamunkás, 12% földműves és 8 % egyéb foglalkozású. — Róna-bányatelep, Vízválasztó, Inászó ipari telepek. 1. Űj állami általános iskola építése Zagyva községben Zagyva községrészben 172 tanköteles gyermek van, akiknek oktatásáról az ált. iskolai tanterv keretében 8 tanerőnek kell gondoskodni. A községben ezideig csupán 1 tanterem van, amelyet a háborús cselekmények annyira megrongáltak, hogy ott tovább tanítani nem lehetett és olyan helyen is volt, hogy annak sem kibővítése, sem újjáépítése nem volt lehetséges. Ezért a községi Földigénylő Bizottság egy új áll. ált. iskola felépítéséhez a földbirtokreform során kb. 2 holdas területet juttatott a községrész központjában s ezen volna felépítendő egy 6 tantermes áll. ált. iskola, kb. 250 000 Ft költséggel. Bár az iskola építése állami feladat, mégis a község, hogy kifejezésre juttassa a község lakosságának legfőbb kívánalmát, a községi költségvetésbe ezen célra 40 000 Ft-ot kíván biztosítani és kb. 10 000 Ft-ot különféle adományokból és természetbeni szolgál-