Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VIII. A népi demokratikus Magyarország korszaka (1945—1950)

földmennyiség. Ebből az igénybe vett földből több, mint 22 ezer fő részesült juttatásban. A földosztás eredményeként igen magas (31 ezer) lett a törpebirtokok, a 0—3 hold közötti földterülettel rendelkezők, száma. A 25 hold feletti gazdaságok száma pedig mindössze 97 maradt (összesen 3269 holddal). A földosztás előkészítését, az elkobzásra, illetve megváltásra szánt földek, valamint a földigénylők összeírását és juttatási javaslat elkészítését a már említett Földigénylő Bizottságok végezték nagy következetességgel, szinte forradalmi lendülettel. Az adminisztráció lebonyolításával megbízott megyei Földbirtokrendező Tanácsok illetve ezek Megyei Földhivatalai azonban időnként akadékoskodtak, nem egyszer a volt földbirtokos érdekeinek a védelméért szálltak síkra és ha nem is nyíltan, de burkoltan, különböző jogszabályokkal takarózva hátráltatták a földosztás lebonyolítását. Ehhez járult még egyes közigazgatási szervek akadékoskodása is, mellyel kapcsolatban született az alispán közölt rendelkezése. 6. A MEGYE KÖZIGAZGATÁSÁNAK HELYZETE A FELSZABADULÁS UTÁN 1945 Helyzetjelentés a vármegye közállapotáról közigazgatási vonatkozásban A vármegye közigazgatása 1944. december 8-tól 1945. január közepéig a közben lezajlott hadműveletek miatt szünetelt. Az eredeti szolgálati helyükön maradt tisztviselők és törvényhatósági bizottsági tagok már a még meg nem szűnt harci tevékenység közben határozták el a közigazgatás szükségszerű továbbvitelét. A kormány által kinevezett Szabó József főispán folyó évi február hó 6-án hivatali működését megkezdte. Ügy a vármegye, mint a balassagyarmati járás főszolgabírói hivatala a polgármesteri hivatallal együtt a városháza épületében vették fel és folytatták közigazgatási működésüket. Működésük során a legnagyobb nehézségeket kellett leküzdeniök. Elölről kellett kezdeni és alulról kellett felépíteni mindent. Bútorzatot és irodai felszerelést a város és a magánosok együttesen adták össze. A vármegye külső közigazgatásával, a járásokkal csak hosszabb idő után, ugyancsak a legnagyobb nehézségek árán lehetett a kapcsolatokat felvenni, mert telefon nem volt, küldöncszolgálatot pedig jármű hiányában nem lehetett beállítani ... Az alispáni teendőket Draskóczy Béla helyettes vármegyei árvaszéki ülnök látta el mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság június hó 18-án történt megalakulásakor tartott közgyűlésben dr. Kovács Jenő törvényszéki bírót a vármegye alispánjává meg nem választotta. Amint a hadműveletek nyugat felé tolódtak, a szolgálati helyüket elhagyott tisztviselők folyamatosan tértek vissza különösen azóta, amióta a németek az ország területét elhagyni kényszerültek. Folyó évi június hó 18-án megalakult törvényhatósági bizottság július 30-án újból összeült...