Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)

melynek a létszáma negyedmillió főt tett ki. A nyári ruházattal ellátott magyar katonák a tél beálltakor ezrével fagytak meg a 38 fokos hidegben. A hazai lakosság ugyan nagy odaadással vett részt a téliruhagyűjtési akcióban, de ez már nem gátolhatta meg a katasztrófát: 1943. januárjában a visszavonuló német csapatok hátvédjeként odadobott, gyengén felszerelt magyar hadsereg emberállományának 70—80 % -át elvesztette. 16. a nógrádi járási főszolgabíró javaslata az aratösztrájkok letörésére 1942 Méltóságos Főispán Űr! Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, valamint a munkaadók érdekében előterjesztést teszek az 1923. évi XXIV. tc. részbeni módosítása tárgyában, s kérem a tekintetes Közigazgatási Bizottságot, hogy az alább előadandó indokaimat magáévá téve az 1876. évi VI. tc. 6. §-ában gyökerező jogánál fogva tegyen ebben az értelemben jelentést a Földmívelésügyi Miniszter Űrhöz. Az 1923. évi XXIV. tc. ... (a) kötött szerződésekből felmerülő és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó vitás ügyek elbírálásánál a közigazgatási hatóságok hatáskörét korlátozva elrendeli, hogy ezen vitás ügyek úgy az első, mint másodfokon a főszolgabíró, illetve alispán által felerészben a munkaadók, másik felerészben a munkavállalók sorából meghívott két-két ülnökkel, tanácsban tárgyalandók és intézendők el. Ugyanennek a tárgyalási módozatnak a lehetőségét harmadfokon sem zárja ki. Én, tekintetes Közigazgatási Bizottság, nem akarom kétségbe vonna ezen törvény intencióinak helyességét, valamint azt sem, hogy ezen felmerülő vitás ügyeknek a feljebbviteli fórumokon tanácsban való tárgyalása be nem válik, de meggyőződésem, hogy ezen ügyeknek az első fokon is tanácsban való tárgyalása úgy a munkaadók, mint a munkavállalók érdekeit igen gyakran érzékenyen sérti, s olyan lehetetlen helyzeteken teremthet, mely mindkét félnek súlyos anyagi károkat okozhat. Különösen áll ez a munkaadók és mezőgazdasági munkások, valamint a gazda és gazdasági cselédek között felmerülő vitás ügyekben, mert itt adódnak legsűrűbben elő azok az esetek, amikor nincs idő arra, hogy az első fokon eljáró járási főszolgabíró összehívja a tanácsot, amelyiknek az összehívása nehézkes, s határozatképessége az ülnökök gyakori elmaradása folytán dubiózus, — hanem halaszthatatlan azonnali intézkedések szüksége merül fel, melyek elmulasztása valamelyik, sőt néha mindkét félre káros következményekkel jár. Hosszadalmas volna rámutatni mindazon esetekre, melyek kétségtelenné teszik az azonnali érdemi intézkedés szükségességét és az első fokon tanácsban való tárgyalás tarthatatlanságát, s épp ezért csak néhány olyan példára szorítkozom, melyek igen gyakran fordulnak elő s amelyeknél az ügyfelekre nézve a késedelem nélküli intézkedés különösen fontos.