Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)

MEGYEBELI FÖLDBIRTOKOS JAVASLATA AZ AGRÁROLLÓ MEGSZÜNTETÉSÉRE 1942 11938/1942. szám Nagyméltóságú M. kir. Ministerelnök Űr! A mai napon tartott közgyűlésünkön aggodalommal foglalkoztunk a gazdasági egyensúly helyreállításának a kérdésével. A gazdatársadalom árak, a nyerstermékek ára és az iparcikkek, valamint a kereskedelmi áruk ára között mutatkozó tetemes és meg nem magyarázható különbözettel. A m. kir. kormány mindent elkövet, az ország szegény néprétegei számára akciót indít, olcsó és tartós lábbeli és ruhanemű beszerzésére, azonban mégis rá kell mutatnunk a mutatkozó árkülönbözetekre, aminek oka a munka egyenetlen és aránytalan értékelése, valamint a rezsiköltségeknek a nyerstermelésnél való negligálása. Régi hiba volt, hogy nyerstermelést más szemszögből ítélték meg, mint az ipart és a kereskedelmet, mert míg az utóbbinak lehetett és szabad volt a rezsiköltségeket felszámítani és ezen felül még sokszor 50—80 %-os hasznot is felszámítani, addig a nyerstermelésnek, a magyar mezőgazdaságnak ez tilos volt, és árdrágítást követett el az, aki merészelte ezeket felszámítani. Tarthatatlan az az állapot, hogy csak egy kirívó példát említsünk, mely a legszegényebb néprétegeket sújtja, — míg 1937—38-ban egy mázsa csöves tengeri ára 5—6 Pengő volt, addig az úgynevezett tenisz barchet méterje 90 fillér, a legjobb minőségű 120 fillér volt, — más szóval egy mázsa csöves tengeriért 5—6 méter barchetet lehetett kapni, ugyanekkor 8—12 Pengőért lehetett jó bakancsot venni. Ma mi a helyzet? A csutás tengeri mázsája 13,50, de a barchet méterje 5—6 Pengő, a bakancs ára 30—39 Pengő, de ez a bakancs fatalpas, vagy rossz gumitalpas áru, mert jó és bőrtalpas bakancsot csak zugban lehet kapni, azonban csak 60 Pengőért. A csizmáért 120—150 Pengőt is elkérnek, a télikabát ára 100—120 Pengő, kalap 20—25 Pengő és ez mind az az olcsó áru, amit a magyarság legszegényebb és a falu népe vesz és keres. Ezek mellett az árak mellett a búza 28—30 Pengő, a rozs 26—28, a tengeri 13,50 Pengő és így tovább. Hol van itt a reális arány, az egyensúly — gazdasági tényező és gazdasági tényező között? Hol van még a többi ipar- és kereskedelmi cikk ára, a vas, a szén, a bőráru, a kötelek, bútorok — és nem utoljára a faáru és egyéb fontos cikk és áru. Fentiek előrebocsájtása után tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat és a vezetése alatt álló m. kir. Kormányt, tegye lehetővé és engedje meg, hogy a falu és ezzel a gazdák azonos módon kalkulálhassanak, miként azt a kereskedelem és az ipar jogosítva van tenni. Ha módjában lesz a falunak a terményeiért reális és a termelésnek megfelelő árakat kérni és elérni, akkor hamarosan helyreáll a természetes árkiegyenlítődés. Kelt Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának Balassagyarmaton 1942. évi január só 11. napján tartott rendes tavaszi közgyűléséből A vármegye közönsége nevében: alispán NmL Nm. alisp. 11938/1942. szám