Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)

Pl Arch. 672. f. 1933—2. A munkásság jól tudta, hogy bajait semmiféle jótékonykodás, ínségakció nem oldhatja meg. Egyedül a megfelelő munkalehetőségek nyújtása juttathatta a munkáscsaládokat olyan jövedelemhez, amely a minimális életfeltételek előteremtésére elegendő. A salgótarjáni bányászság az áldatlan helyzet megszüntetése érdekében megmozdult, 1930. április 12-én többezer fő részvételével a városháza előtt követelte a „Munkát, kenyeret!" Az akció és hasonló megmozdulások nem vezettek eredményre, a bányamunkásság élet- és munkakörülményei 1933-ban elérték a mélypontot. Ez a körülmény és az 1933. márciusában rendezett újabb éhség felvonulás sikertelensége adta a munkásság kezébe a tollat, hogy az illetékes minisztertől próbáljon orvoslást kérni a munkanélküliség hátrányos következményeire. 10. MUNKAERŐ KIKÖZVETÍTÉSE NÉMETORSZÁGBA 1938 A salgótarjáni járás főszolgabírajától 946/1938. sz. Tárgy: A Németországba mezőgazdasági munkákra szerződni óhajtó munkások összeírása Hiv. SZ.: 2272/1938. Alispán úr! Fenti számú rendeletre tisztelettel jelentem, hogy a salgótarjáni járás területén 620 mezőgazdasági munkás iratkozott össze azon munkások köréből, akik a f. évben ezideig munkaalkalomhoz nem jutottak. Egyben tisztelettel jelentem, hogy a legtöbb helyen a mezőgazdasági munkások egy része, dacára a hatóság figyelmeztetésének, szándékosan várakozó álláspontra helyezkedett az aratási szerződések megkötésénél, remélve, hogy esetleg Németországba tud kijutni mezőgazdasági munkára. Az elmúlt évben a salgótarjáni járással határos hatvani járásból néhány munkás kint volt Németországban, akik 600—700 pengő megtakarított pénzzel tértek vissza. Ennek azonnal híre futott járásomban is és természetszerűen minden hivatásos és nem hivatásos mezőgazdasági munkás illetve gazdasági cseléd abban reménykedett, hogy esetleg ő is kijut Németországba és ott a keresetéből nagyobb összeget megtakarít. így Mátraverebélyen dr. Nagy Ferenoné kányás-pusztai uradalmában az aratók között nem sikerült az egyezség, mivel az aratók olyan igényekkel léptek fel, amelyek az uradalom részéről teljesíthetők nem voltak. Végül az uradalom kénytelen volt máshonnan aratókat szerződtetni. Hasonló az eset Sámsonházán, Nagybárkányban és Kisbárkányban is, ahol az aratási szerződéseket csak igen kevesen írták alá számítva a németországi kijutásra. Kazár községben a főispán úr őméltósága uradalmában sem sikerült aratómunkásokat leszerződtetni, miután itt is az aratómunkások várakozó álláspontra helyezkedtek ... A salgótarjáni járás a déli hét községet leszámítva inkább ipari járásnak minősíthető. A tél folyamán a dolgozni akarók a bányákban és üzemekben mindig találnak elhelyezést s így ezen körzetből nem tartanám indokoltnak a mezőgazdasági munkások Németországba való kiszállítását.