Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. A mohácsi vész előtti kor (—1526)

erősségeket építhessenek ők és örököseik is saját szabad elhatározásuk szerint, kegyesen engedélyezzük. Kelt Visegrádon, Áldozócsütörtök napján, az Űr 1334. esztendejében. (1334. május 5.) OL Kamarai lt. Neoregestrata acta 669. 29. dipl. lt. Károly király 1335. november 2-án kelt Tamás erdélyi vajda kérésére kiadott átiratából. Közli: Anjoukori okmánytár III. köt. 71—72. old. Latin eredetiL A magyar városfejlődés a XII. században vette kezdetét, a mezővárosok fejlődésének nagyobb mérvű kibontakozása a XIII. századra tehető, ekkor a király, sőt, egyes nagybirtokosok is a népesebb településeiknek bőven osztogatták a városi kiváltságokat. Így a XIV—XV. század fordulóján az országban már hét-nyolcszáz ilyen kiváltságos község volt található. A kiváltságok egyébként főként abban állottak, hogy a város lakói földjüket örökös jogon, vagy örökbérletként bírták, használatáért egy összegben fizettek. A katonai szolgálattól is mentes volt egy részük, törvénykezési tekintetben pedig nem voltak alárendelve az alsóbbfokú hatóságoknak, hanem közvetlenül a királyi tárnokmester kúriai ítélőszékének, illetve a földbirtokosoknak. Szécsény városi kiváltsága nem az első Nógrád megyében, hiszen a megye névadó települése, Nógrád, már 1248-ban elnyerte ezeket a jogokat. Ami a Buda polgárainak a kiváltságaira való utalást illeti, megjegyzendő, hogy azok a XIV. század joggyakorlatának megfelelően semmivel sem jelentettek többet, mint az általános mezővárosi (oppidumi) jogok. Egyedül a fallal való bekerítés joga az, ami megkülönbözteti ezeket a városokat a későbbi mezővárosoktól. 4. KAROLY RÓBERTNEK A ZÁH-BIRTOKOK ÁTADÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSÉT AZ ESZTERGOMI KÁPTALAN HAJTJA VÉGRE 1335 Felséges urának, Károly úrnak, Isten kegyelméből Magyarország felséges királyának, az esztergomi káptalan az Úrban áhítatos és kellő imádságait (ajánlja). Felséged levelét, melyben királyi kegyességed figyelmes szemmel mérlegeli Cselen fia, Sándor ispán fiainak méltó érdemeit és azt bőkezűséggel viszonozza, ugyanakkor a Szaach nemzetségből származóknak hűtlenségét és érdemtelenségét a jog kellő erejével királyi figyelmébe veszi, kellő tisztelettel vettük. A levél szóról szóra a következőket tartalmazza: Károly (lásd fent)... Mi tehát felséged parancsainak és előírásainak alázatosan engedelmeskedni óhajtván, János Presbitert, Szent György vértanú egyházának kanonokját az esztergomi érsekség területéről Balusnak nevezett Miklóssal, almádi Gylien fia, Péter fiával, királyi emberetekkel együtt hiteles tanúságtétel céljából végrehajtás végett kiküldtük, akik végül is hozzánk visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy ők Szent Kozma és Dámján vértanúk ünnepén az előbb említett Szaach nemzetségbeli Csiga Felicián fiának, Péternek fiainak, Folkus-