Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)

pot szolgáltatott arra, hogy a gazdasági bajok orvoslása ürügyén a rendszer aggresszív külpolitikát folytathasson. A különböző revíziós társadalmi szervezetek fellendülő tevékenységétől kísérve hatalmas méretű állami revíziós propaganda indult meg, a mozgalomból természetesen a megyék sem maradtak ki. Nógrád megye törvényhatósági bizottsága is felhívta a községeket, hogy állítsanak be költségvetésükbe egy bizonyos összeget erre a célra. A községek ezt meg is tették és általában 5—15 P körüli összegeket terveztek a Magyar Revíziós Liga javára. 7. NÉPKONYHA SALGÓTARJÁNBAN 1932 Segítsetek, hogy segíthessünk! A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége salgótarjáni osztálya a tél folyamán immár másodízben vette át a népkonyha vezetését s vállalta magára az ezzel járó fizikai és anyagi áldozatot. Amidőn akciónkat a tél elején megkezdtük, nem gondoltunk arra, hogy városunkban ilyen méretű nélkülözés és szegénységgel kell megküzdenünk. Segítenünk kellett és mi segítettünk! Nem utasítottunk el senkit, akiről meggyőződtünk, hogy az a kis meleg leves az éltetője, a reménye, a vigasza a csikorgó télben. Aggokban, munkanélküliekben, jobb sorsra érdemes derék családokban tartottuk a hitet és tartani kívánjuk továbbra is a szebb magyar tavaszig. De anyagi erőnk már fogytán van, városunk nemesszívű embertársaihoz kell fordulnunk, hogy önmagunk, családunk és az egész társadalmi rend védelmében legyenek segítségünkre, mert a felforgatás rendbontás talaja az elkeseredett, jó szó és támasz nélkül hagyott szegénység. Csak néhány fillért kérünk a mellékelt csekklapon a szegényeink nevében és hisszük, hogy kérő szavunk Salgótarján polgárai szívében visszhangra talál. Természetbeni adományokat is örömmel fogadunk és kérjük, hogy azokat a városi menházban működő népkonyhába eljuttatni szíveskedjék. Mindenki azt adjon, amije van. Salgótarján, 1932. március hó Hazaszerető köszöntéssel D. Tóth Mátyás s. k. Galgó József s. k. Dr. Förster Kálmánné főtitkár igazgató elnök NmL St. pm. 6978/1933. szám A gazdasági válság éveiben a munkanélküliség következtében előállott nyomor enyhítésében vajmi kevés szerepe, jelentőségéé volt ennek az akciónak. A fennmaradt statisztika szerint ugyanis 1923/33 telén, fél év alatt 3620 adag, tehát naponta átlag 20 adag ebédet osztottak ki, amelynek alapanyagát a jótékonyságból befolyt burgonya, hús, kenyér, tojás, tej és bab képezte. Elképzelhető a kiosztott adagok mennyisége és minősége, ha látjuk elszámolásukból, hogy egy adag ebédre (a felhasznált anyagok értékét is beleértve) 10 fillérnél is kevesebb költség jutott (NmL St. pm. 8421/1933. sz.)