Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)

A BANYA- ÉS KOHÓMUNKASOK SALGÓTARJÁNI HELYI CSOPORTJÁNAK ALAKULÁSA 1928 Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék alispánjától 8263/1928. szám Tárgy: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége bejelenti a salgótarjáni helyi csoport megalakulását. Határozat A bejelentést tudomásul nem veszem és a salgótarjáni helyi csoport működését nem engedélyezem. Indokolás: A m. kir. belügyminiszter ur 115112/1923. számú rendeletében foglaltak alapján vizsgálat tárgyává tettem, hogy megbízhatóság szempontjából nem merül-e fel a tagok ellen kifogás és hogy a helyi csoport alakulásának van-e közérdekű indoka. Hivatalos eljárás útján megállapítottam azt, hogy a helyi csoport vezetőségének tagjai közül Nagy Alajos a proletárdiktatúra idején bizalmi volt, Mede József pedig cseh állampolgár. A tagok közül Oszvald Mátyás, ki a proletárdiktatúra idején tanácstag volt, 1920. évben 6 hónapra Hajmáskérre internáltatott, — Verbovszki István külhonos, — Papp Péter a kommün alatt bizalmi volt, — Sedive János pedig vöröskatona és szintén külhonos, — Kusz János kommunbeli tanácstag, 1920ban 6 hónapra internálva volt és később rendőri felügyelet alatt állott. Businszki Gyula kiskorú, aki sem illetőségét, sem állampolgárságát igazolni nem tudja, — Kisák János a kommün alatt tanúsított magatartásáért 1920-ban rendőri felügyelet alatt állott, — Kovács Ignác a kommunnak szintén lelkes híve volt, — Lovász József a kommün alatt vöröskatona volt, — Rácz Pál szintén, Sztankó István a forradalom alatt bizalmi volt, Princz Ferenc hasonlóképpen, Malinyák Pál cseh állampolgár, Rusitz István és Jánosik Mihály szintén külhonosok, ifj. Molnár Lajos a kommün alatt vöröskatona volt, — Juhász János kiskorú, Kovács Ágoston becsületsértés vétsége miatt a salgótarjáni kir. járásbíróság által 1923-ban 100 000 korona pénzbüntetésre ítéltetett, — Dorozsin Pál és Szluka János külhonosok, — Szabados István és Patvaros Lajos pedig illetőségüket és állampolgárságukat igazolni nem tudják. A helyi csoport megalakulásánál tehát figyelmen kívül hagyattak a tagokra vonatkozó rendelkezések ... Hozzájárult még... az a körülmény is, hogy a helyi csoport megalakulását közérdekből sem találtam indokoltnak. Nem pedig azért, mert a bánya- és kohómunkások kulturális és gazdasági érdekeinek védelmére megalakult Salgótarjánban egy egyesület — a Magyarországi Bánya- és Kohó munkások Gazdasági Szövetsége — amely a salgótarjáni szénmedence bánya- és kohómunkásait nagy részben magába szívta. Egy másik hasonló célból alakult egyesületnek a működése tehát nemcsak indokolatlan, de egyenesen káros lenne úgy a köz, mint a munkásság érdekeire,