Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)
DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)
Homokterenye, Losonc, Mátraverebély, Nagyoroszi, Pásztó, Salgótarján, Somoskő-Eresztvény, Szécsény, Tolmács, Zagyvapálfalva (Pl Arch 666. fond jegyzéke alapján). Ezek közül a legjelentősebb a nagyoroszi csoport, amelynek alakulását — mint a közölt határozat is mutatja — az alispán először nem engedélyezte, majd fellebbezés folytán mégis lehetővé vált az újjáalakulás. Erről számol be a MÉMOSz központ 1923. szeptemberében kelt következő jelentése: „A nagyoroszi csoport 1923. évi szeptember hó 2-án megalakult. Jelen voltak az összes nagyoroszi építőmunkások. A gyűlés az otthon udvarán lett megtartva. Az egybehívok nevében Sógor János szaktárs üdvözölte a jelenlévőket, ajánlatára a gyűlés vezetésére elnöknek Cseri Istvánt, jegyzőnek Kristóf Jánost, jegyzőkönyv hitelesítőknek pedig Sógor Alberet és Szabó Józsefet választották meg. A napirendet: gazdasági helyzet, szervezkedés célja és a csoport megalakítása egybefoglalva ismertettem. Ismertettem a nagyválasztmány határozatait is, amit a gyűlés egyhangúlag tudomásul vett és a csoportot megalakították. A vezetőségbe a következő szaktársak lettek megválasztva: Elnök Cseri István, jegyző Kristóf János (polcs), II. Hajós Károly. Ellenőrök Szabó József, II. Sógor Albert. Bizalmi férfiak Kovács Miklós, Sivó Nándor, Dián János, Tóth János. A megalakult csoport vezetősége tekintettel arra a körülményre, hogy a nagyoroszi építőmunkások a szövetségnek mindig hű tagjai voltak és az üldözés következtében önhibájukon kívül járulékot nem fizethettek, arra kérik a központi vezetőséget, tegye lehetővé, hogy régi jogaikat visszakapják. Az otthon ügyében beadvánnyal fordultak a szolgabírói hivatalhoz, hogy azt üríttesse ki és bocsássa ismét a csoport rendelkezésére." 4. A SZOCIÁLDEMOKRATA PART SALGÓTARJÁNI SZERVEZETÉNEK SZOCIÁLPOLITIKAI JAVASLATAI 1925 ... Kívánjuk elsősorban az elavult, a modern élet kívánalmainak meg nem felelő 1886. évi XXII. tc. eltörlését. Kívánjuk az általános, egyenlő, titkos és közvetlen szavazati jogot a város minden húsz éves kort betöltött lakosának nemi különbség nélkül olyképp, hogy minden választó választható is legyen... A községi pénzügyek alapjául a fokozatos jövedelmi és örökösödési adót kívánjuk. A létminimum ellenben adómentes legyen. A községi és luxusvámok, fogyasztási és forgalmi adók, vámok és illetékek eltörlését a luxusadók kivételével. Kívánjuk az általános telekértékadót. A közszükségletek kielégítését szolgáló üzemek, elsősorban a vízszolgáltatás, világítás, villamos hajtóerő szolgáltatásának községi kezelését kívánjuk. Továbbá a város egész lakosságára kiható közmunkák elrendelését, különös figyelemmel önsegélyezésre. A közegészségügyi érdekeken kívánjuk csatornahálózat, ingyenes népfürdő, fertőtlenítő állomások, városi gyógyszertárak, nemkülönben szülészeti, járványos gyermekkórházak létesítését. Ingyenes népoktatást, ingyenes tanszereket, a gyermekek állandó orvosi felügyeletét. Iskolai fürdőszobák, napközi otthonok, melegedő