Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)
DOKUMENTUMOK - VI. A polgári forradalom és a Tanácsköztársaság (1918—1919)
emelése elodázhatatlan, mert Balassagyarmaton, ebben a 14 ezer lelket meghaladó városban közfürdő nincs, továbbá semmiféle népjóléti intézmény befogadására alkalmas épület. A lakásínség némi enyhítése végett a munkástanács megkeresi a helybeli vörösőr ezred parancsnokságát, hogy az összes vörösőröket a volt honvéd laktanyába, mely teljesen üresen áll, helyezze át, hogy az így felszabadult helyiségeket magánlakások céljára lehessen igénybevenni. Egyben felhívja a munkás-, katona- és földmíves szegények tanácsa a vörösőrség helyi rendészeti osztályát, hogy az ide telepedett idegeneket kutassa fel, írja össze és kitelepítésük iránt tegyen előterjesztést a községi intéző bizottságnak. Az építési bizottságot felhívja a munkástanács, hogy építési programját állítsa össze, költségvetéssel szerelje fel és jóváhagyás végett terjessze a munkástanács elé. Egyben elhatározta a községi munkástanács, hogy szocializált házak javítási, továbbá munkáslakások céljaira igénybe vett és veendő épületek átalakítási költségeinek fedezésére a községi direktórium semmiféle fedezettel nem rendelkezik, miért is felkéri az országos lakásbizottságot, hogy a sürgősen foganatosítandó építési munkálatok költségeinek fedezésére 300 000 Koronát bocsásson rendelkezésre ... NmL Balassagyarmat munkástanácsának jegyzőkönyve, 1919. július 10-i ülés-, 69/1919. szám. Közli Palócföld 1969/1. szám, 51. old. Budapesten és az ország más helyein is sok jelentős intézkedést hoztak a tanácsköztársaság vezető szervei a volt kizsákmányolt osztályok nyomorúságos lakásviszonyainak a rendezésére. Balassagyarmaton pl. a munkástanács a Murár Lajos vezetésével megalakult bizottság útján gondoskodott arról, hogy egyrészt számbavegye a lakásokat és lakóházakat, másrészt pedig, hogy lakbércsökkentéssel, a feleslegnek a rászorulók közt történő szétosztásával, stb. segítsen a szegény rétegek helyzetén, ezen kívül még azzal is törődött, hogy — mint a közölt jegyzőkönyvi részlet is mutatja — a vörösőrség megfelelő elhelyezésével is lakásokat szabadítson fel. 9. JAVASLAT DIÓSJENÖN A NAGYBIRTOK SZÉTOSZTÁSÁRA 1919. július 27. Dalkó Mihály tanácstag indítványozza, hogy az immár szocializált Svábféle gazdaság, mely szántóföld és rét területtel együtt mintegy 800 kat. holdat tesz ki, a nincstelenek részére szétosztassák azon elvek szem előtt tartásával, melyek annak idején a Károlyi féle földfelosztási törvényben lefektetve vannak. Indítványozza továbbá, hogy elfogadás esetén a hozandó határozat a járási mezőbizottság útján a Földmívelődésügyi Népbiztossághoz felterjesztessék azon kérelemmel, hogy teljesíthetés esetén a föld felosztás már a folyó év őszén végrehajtható legyen. Indokolja indítványát azzal, hogy a roppant elhanyagolt gazdaság megfogyatkozott munkakedvvel csakis a földosztás folytán tehető ismét virágzóvá s több termelésre alkalmassá, annyival is inkább, mert erre a nincstelen mun-