Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VI. A polgári forradalom és a Tanácsköztársaság (1918—1919)

A SALGÓTARJÁNI NEMZETI TANÁCS KITERJESZTI TEVÉKENYSÉGÉT AZ EGÉSZ JÁRÁSRA 1918. november 4. A Salgótarjáni Nemzeti Tanácstól T. Cím! A salgótarjáni nemzeti tanács a rend és nyugalom helyreállítása és fenntartása érdekében akként határozott, hogy a hatáskörét illetve felügyeletét az egész járás területére kiterjeszti, Mátranovák, Homokterenye, Mátraszele községekben a helyi bizottságok s a polgárőrség szervezésével, a nyugalom s rend helyreállításával a Salgótarjáni Nemzeti Tanács Gólián András, Grosz András, Kusz János salgótarjáni lakosokat bízza meg s nyomatékosan felhív mindenkit, hogy nevezettek intézkedéseit haladéktalanul és pontosan hajtsák végre, mert a Nemzeti Tanács kész biztosainak rendelkezését a legerélyesebben karhatalommal is végrehajtani. A rend és nyugalom helyreállítása elsőrendű közérdek, mindenki odaadóan támogassa tehát ezen közérdekben fáradozó biztosainkat. Salgótarján, 1918. november hó 4-én Dr. Gádor Ferenc tanács jegyző Dr. Pollatsek Ármin tanács h. elnök NmL St. nk. 3781/1919. szám. Az 1918. végére megérlelődött forradalmi válság alapján október 31-énmegalakult Károlyi Mihály vezetésével a Nemzeti Tanácsban képviselt pártok tagjaiból az új kormány, kezdetét vette a polgári demokratikus forradalom. Az események híre még aznap megérkezett a megye székhelyére, Balassagyarmatra. Salgótarjánban november 1-én értesültek a forradalom győzelméről. Itt a nemzeti tanács 3-án alakult meg, benne a munkások képviseleti aránya megközelítette az ötven százalékot. Éppen a munkásképviselők kezdeményezték, hogy a tanács terjessze ki tevékenységét az egész járásra, ami tulajdonképpen egybeesik a salgótarjáni iparmedence területével. Ezért írták a fenti levelet az érdekelt községekbe. Az említett három községen kívül még intézkedtek arról, hogy Cered, Hidegkút, Vecseklő, Obást községekbe Puskás Ágoston, Szó Pál, Kovács Ferenc berki; Lapujtő, Karancsalja, Karancskeszi, Karancsberény községekbe Varga János kis, Jancsik József, Gádor Béla; Somoskőújfalu, Somoskő és Zagyvaróna községekbe pedig Hepka József, Kökény János és Honzik Gusztáv menjen a fentiekhez hasonló megbízatással. A salgótarjáni Nemzeti Tanács tevékenységére vonatkozóan különben sok adatot találhatunk abban a jelentésben, melyet az ellenforradalom uralomrajutása utáni hónapokban, 1920. év elején küldött a salgótarjáni főjegyző a járási főszolgabírónak. Eszerint „1918. év november hó 4-én d.u. 2 órakor a magyar nemzeti tanács körtávirata alapján a község képviselő testülete összehívatott a változott helyzetre való tekintettel, hogy jövőre vonatkozóan állást foglaljon. Ezen a gyűlésen számos felszólalás után határoztatott el, hogy nemzeti tanács