Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

tonalovat osztott szét mezőgazdasági és fatermelő munkára gazdaközönségünk között. A közeledő kaszálási és aratási munkálatokat pedig úgy véli biztosítani, hogy a kormányhatóságoktól újabb 6600 hadifoglyot kért és azokkal, valamint a nem szorosan vett mezőgazdasági munkában foglalkoztatott foglyok elvonásával és szétosztásával esetleg katonai munkásosztagokkal segíti a nyári munkálatokat. Hadifoglyaink szolgálati és fegyelmi ügyeit, valamint azok ruházását a bizottsághoz beosztott katonai képviselő gondozza és látja el. Ugyancsak eme célok ápolására hivatott az 1914. évi L. tc. 5. §-ának rendelkezése, amelynek értelmében ott, ahol ez szükségessé vált, a kézi és igás közerő kirendeltetett, azonban a kirendelésnél karhatalom alkalmazása csak kivételes esetben vált szükségessé. Közgazdasági életünket oly közelről érinti emez utóbb említett közigazgatási tevékenység, hogy annak egyes tényezőit a hadiállapot megszűntével állandósítani és törvényes rendelkezésekkel is szabályozni a közjó érdekében kívánatos volna ... Balassagyarmat, 1916. április 27-én Rákóczy István vm. mfőjegyző NmL Nm. alisp, 1808/1942. szám Az I. világháború Nógrád megyéi is súlyosan érintette. A nagy vérveszteségek mellett számottevő anyagi megterhelés is nehezedett a lakosságra; a rekvirálások, a menekültek ellátásának gondjai még tovább fokozták a nehézségeket. Szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a kiesett munkáskéz pótlása. 1916-ban megkísérelték, hogy a mezőgazdaságban a bevonult férfiak helyét nőkkel és gyermekekkel töltsék be. Lehetővé kívánták tenni, hogy a szabadságos katonák bevonásával lehessen a munkaerőgondokon enyhíteni. A harci események lehetővé tették azt is, hogy hadifoglyokat is bevonhassanak a megyék a munkák végzésébe. A közölt jelentés a Közigazgatási Bizottsághoz teendő féléves alispáni jelentések anyagát tartalmazó gyűjteményes aktában maradt fenn. 20. A MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG TILTAKOZIK A VÁLASZTÓJOG KISZÉLESÍTÉSE ELLEN 1917 10238/917. kgy. szám 411. jkvi. szám Bercelly Jenő és társai indítványa az országgyűlési képviselőválasztói jogosultság kiterjesztése körül felmerült kérdésekkel szemben követendő állásfoglalás tárgyában. Berczelly Jenő v. b. t. t., Hanzély Gyula dr., Frank István, majd dr. Mikszáth Kálmán lelkes és a kérdést úgy belső viszonyaink, mint a külföldi társadalmi