Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

f írásbeli kifejezőkészséget, a felső tagozatban az orosz nyelvi egyszerű beszédkészséget, a matematika és fizika tantervi anyag elsajátítását. Biztosítani kell a tanítás-tanulás-nevelés folyamatában a tanulók állandó, aktív részvételét. Mindez a pedagógusok erőteljes szemléletváltozását is szükségessé teszi. c) A középiskolákban hangsúlyozottan a differenciált pedagógiai munkára kell törekedni. A tömegoktatási-nevelési feladatok mellett kiemelt feladatául kell tekinteni a felsőfokú tanulmányokra való alapos előkészítést, a tehetségek felfedezését és kibontakozását. Fontos szerepet kell juttatni a tanítási órán kívüli foglalkozásoknak (egyéni foglalkozás, szakkör, pályázatok, versenyek, tanulószoba, napközi, stb.) d) A nevelő munkát komplex folyamatnak tekintjük ugyan, mégis szükséges kiemelni egyes területeinek a sajátos és fontos feladatait. A nevelő munkában is legfőbb módszernek kell tekinteni a gyakoroltatást, a cselekedtetést, az aktivitás fejlesztését. A tanítási órák világnézeti nevelőhatását elsősorban nem különálló politikai, erkölcsi ismeretek bevitelével kell fokozni, hanem az aktivizáló, a tanulók állásfoglalását kiváltó módszerekkel, a tananyagban rejlő lehetőségek kiaknázásával. A hazafias és honvédelmi nevelés kiterjedt feladatainak végrehajtásában minden nevelő szoros együttműködésére szükség van. Hasonlóképpen — mint a nevelés eddig talán legelhanyagoltabb területét a testi nevelést is be kell kapcsolni az egész tantárgyi rendszerbe. e) Az iskolának, elsősorban az iskolavezetésnek több segítséget kell nyújtania az ifjúsági szervezetnek is, anélkül azonban hogy „iskolás" módszerekkel csorbítaná a mozgalom sajátos módszereit, s megfosztaná őket önállóságuktól. Segíteni kell a mozgalmat a sajátos feladatok felismerésében és végrehajtásra való ösztönzésében, a szabad idő célszerű megszervezésében és felhasználásában. f) A fizikai dolgozók gyermekeivel nem „általában" kell foglalkozni. Két síkon jelentkezik a feladat: gazdasági és pedagógiai síkon. Az anyagi támogatásban az erőket koncentrálni kell (ösztöndíj, szaktáborok, előkészítő tanfolyamok). A pedagógiai munkában a differenciálást hangsúlyozzuk. Folyamatos és következetes munkával el kell érni, hogy számukat és számarányukat jelentősen emelni tudjuk a gimnáziumokban, a szakosított tantervű osztályokban és a felsőoktatási intézményekben, ott is elsősorban az egyetemeken. g) A fokozott és fejlődő követelmények miatt a tervidőszakban fontos szerepe lesz a szervezett pedagógiai kísérletnek. Szorgalmazni kell szervezésüket és gondoskodni kell a jó tapasztalatok szervezett előterjesztéséről. h) A már kifejezett feladatokból következően nagyon fontos munkának tekintjük a pályaválasztást és pályairányítást. A Pályaválasztási Tanácsadó és Továbbképzési Intézet irányításával ki kell építeni a pályaválasztási munka megyei hálózatát s a munkát tudományosan megalapozottá, lehetőség szerint a népgazdasági igényekkel egyeztetetté kell tenni, i) A pedagógus továbbképzés új rendszerének a kialakítása is tulajdonképpen a tervidőszakra esik. A differenciálást itt is fontos szempontoknak tekintjük. A vezetők (ig., igh. felügy.) továbbképzését a legfontosabb feladatnak tartjuk. Együttműködve az Oktatási Igazgatósággal fokozni kell az esti egyetemet és szakosítót végzettek számát. A szerve-