Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

— biztosítani kell az oktatás-nevelés egységét, az iskola legyen nevelöiskola ; — növelni kell a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei továbbtanulásának arányát; — fejleszteni kell az iskolai élet demokratizmusát; — javítani kell a személyi ellátottságot valamennyi intézménytípusban. A IV. ötéves terv kereteinek jelenlegi alakulása nem teszi lehetővé, hogy a közoktatásügy valamennyi égető részproblémáját megoldjuk. A társadalmi fejlődés már ma jelzi azokat az igényeket, amelyeket az iskolák a mai ellátottsági viszonyaik között semmiképpen sem tudnak teljesíteni. Éppen ezért a következő tervciklusra az anyagi és a szellemi energiák koncentrálását kell fontos szempontnak tekinteni. A szülők és munkáltatók fokozottabb közreműködését kell biztosítani. 1. Hálózatfejlesztés — szervezési feladatok. a) Az óvoda az iskola-előkészítő tevékenység mellett szociális létesítmény is, ezért a feladatok megoldásához szélesebbkörű összefogásra van szükség. Arra, hogy az ebben közvetlenül érdekelt ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok konkrét anyagi támogatásukkal vegyenek részt az óvodai hálózat fejlesztésében. Csak ilyen módon tartható meg a jelenlegi ellátottsági szint (48%), esetleg ennek csekély emelése, vagy a jelenlegi országos ellátottsági szint (50%) megközelítése. Az erőket különösen a két városra és a kiemelt (városiasodó) településekre kell koncentrálni, hogy ott a 60%-os ellátottsági szintet el tudjuk érni. Az óvodák iskola-előkészítő szerepének növelése igényli az eszközellátottságuk bővítését. Tovább kell növelni a nemzetiségi gyermekek arányát az óvodákban. Gondoskodni kell arról, hogy a szakképzett óvónői ellátottság megyei szinten javuljon, érje el az országos 1,5-es normatívát. Különösen fontos a nemzetiségi anyanyelvű óvodák óvónői ellátottságának javítása. b) Általános iskolák: Változatlanul az általános iskola általánossá tétele irányában kell munkálkodni. A különbségek növekedése miatt a fő feladatot a szintrehozás jelenti. A legelmaradottabb területeket kell felzárkóztatni, a nagylétszámú iskolákban a zsúfoltságot megszüntetni, a szükségtantermek egy részét felszámolni. Három elmaradt területen (Cserhátvölgy, Sámsonháza—Lucfalva, Litke) tanterem és általános iskolai diákotthon építéssel a körzetesítést végre kell hajtani. A városi és városiasodó települések zsúfoltságán enyhíteni kell, miután ott számottevő tanulólétszám csökkenés nem várható (Salgótarján. Kisterenye, Nagybátony, Rétság, Pásztó, Szécsény). A már működő körzeti központokat meg kell erősíteni, jelentősen kell javítani felszereltségüket. E feladatok végrehajtásával reálisnak tűnik az a célkitűzés, hogy 96%-ra növeljük a tervidőszak végére a szakrendszerű oktatásba bevont felső tagozatos gyerekek arányát. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a tervidőszakban a járási székhelyeken, vagy körzeti központokban matematika, kémia, fizika, biológia tagozatos osztályok induljanak. A szakosellátottságot is javítani kell. Oly nagy mértékű javulásra nem számíthatunk, mint az előző tervidőszakban (47%-ról 66,5%-ra),