Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

MÜM. rendszerű képzésbe bevontak számát, elsősorban a vasipari, építőipari szakmákban. A gimnáziumi beiskolázásba a feltételek megteremtése után 1967-évtől kezdve fokozatosan biztosítani kell matematika-fizikai, kémiai, biológiai osztályok indítását. NmT. 1966. június 30-i ülésének jzkve, 2/1966. Határozat (részlet). 41. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ÉS A HELYI TANÁCSOK NEVELÉSI KAPCSOLATAI 1966. október 31. Az iskolatörvény megjelenése óta az oktatás és a nevelés ügye a társadalom érdeklődésének homlokterébe került. A szülők aktívabbak voltak az iskolai munka után való érdeklődésben, az a községi szerveket arra ösztönözte, hogy többet foglalkozzanak a nevelés kérdésével. A szülők felé nevelési célkitűzéseink érdekében nagyobb irányítást fejtsenek ki. Iskola és szülők között a kapcsolat elmélyültebb lett. A tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei és mint tömegszervezetek fontos szerepet töltenek be községeinkben a művelődés irányításában, az ifjúság nevelésében. Abban a tényben, hogy a tankötelezettség végrehajtása 100°o-osnak mondható, vitathatatlan a tanácsok szerepe. Sokat tettek a tanácsok azért is, hogy a körzeti iskolákban biztosították a szakrendszerű oktatás anyagi feltételeit (tantermek építése, járatok követelése). A szülők felé folytatott nevelési tevékenységük domborodott ki abban, hogy agitációs tevékenységet fejtettek ki, a körzetesítésnél, illetőleg segítették meggyőzni a szülőket, járuljanak hozzá a tanulók bejárásához a körzeti iskolába. Községeink sokat tettek a nevelés tárgyi feltételeinek biztosításában. (Tantermek építése, pedagóguslakások építése) Középiskolai hálózat fejlesztésében Romhány községi Tanács sokat vállalt és teljesített. Erőteljesen hozzájárult a gimnázium épületének létrehozásához, másrészt az óvoda építése mellett új négytantermes iskolát is épített, de ne^. velői lakások kialakításában, felújításában is erőteljesen tevékenykedett. A diósjenői tanács öt új lakást hozott létre. A munkára nevelés érdekében szintén hathatós segítséget adtak tanácsaink, amikor segítették az oktatás-nevelés és a termelői munka összekapcsolását (gyak. kertek területének biztosítása, bekerítése). Az igazgatók, úttörő csapatvezetők, ifjúságvédelmi albizottságok, pedagógus tanácsadóinak beszámoltatásával, a beszámolók megvitatásával, határozathozatallal érvényesítették és növelték befolyásukat a tantestületek eszmei, politikai, pedagógiai egységének fejlesztésében, gondot fordítottak a tanulóifjúság világnézeti nevelésére, a szocialista embert jellemző tulajdonságok fejlesztésére. A tanács és vb. ülések általában évi 3—4 alkalommal tűzik napirendre az oktatás-nevelés kérdését. Ebben az évben szinte kivétel nélkül minden községi tanács tárgyalta, vagy tárgyalja az ifjúságvédelmi feladatok megoldását. A többi két-három téma már nem annyira egyöntetű, de mégis