Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

lágosító munkával azonban mozgósíthatja a szülőket, az üzemeket, a társszervezeteket arra, hogy közös összefogással megépítsék a műhelytermet, mint tették azt Nagylócban. Ebben az esetben minden iskolánk rendelkezne megfelelő műhellyel. Ez évben újabb 2 iskolánkban indult be a gyakorlati foglalkozás (Varsány. Nagylóc.) Mindkét helyen biztosítottak a tárgyi és személyi feltételek a tárgy eredményes oktatásához. Az 1962— 63-as tanévben Nógrádmegyer, Ságújfalu és Rimóc községekben kívánjuk bevezetni a gyak. foglalkozást. Ezt azért közöljük, hogy az érdekelt községek vezetői már most tegyék meg a szükséges intézkedéseket, mert jelenleg a fenti iskolák közül egyik sem rendelkezik műhellyel. Addig még tehetnek valamit annak érdekében, hogy a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak legyenek. A nevelők többsége törekedett arra, hogy valamennyi tantárgy keretében biztosítsa a gyakorlati életre nevelést. Megértették, hogy a fizikai munkára nevelést nem lehet leszűkíteni a gyakorlati foglalkozásra és a kézimunkára, hanem minden tantárgy keretében hozzá kell járulni a gyakorlati készségek kialakításához. Igazgatóink törekedtek arra, hogy a nevelők körében tapasztalható és itt-ott még előforduló szocialista pedagógiával ellentétes, mechanikus, lélektelen oktatási-nevelési módszereket felszámolják. Sajnos, egyes nevelők még mindig nem szakítottak régi, elavult módszereikkel. Az igazgatóknak ebben az évben bátrabban és határozottabban kell fellépniök a nevelőkkel szemben. Már ez évben is előfordult, hogy egyes nevelők megfeledkeztek magukról. Jogos a szülők felháborodása a brutális nevelési módszerekkel szemben, s érthető, ha a közvélemény mélyen elítéli az ilyen nevelőket. Ilyen esetekre azonban nem akkor kellene felfigyelniük igazgatóinknak, amikor a szülők felháborodásukban a műv. osztályt, a pártbizottságot keresik fel, hanem az igazgatóknak kellene azonnal, még kezdet kezdetén megtenni a szükséges intézkedéseket. A jövőben az elhallgatás esetén nemcsak a nevelőt, hanem az illetékes iskola igazgatóját is felelősségre vonja a műv. osztály. Az igazgatók értessék meg nevelőikkel és a szülőkkel is, hogy a testi fenyítés káros következménye — a félelem és a fájdalom érzésen túl —. hogy agresszív irányba neveli a tanulókat. Maga a testi fenyítés is agresszív cselekedet a felnőtt részéről. A testi fenyítés altiszti lelkületet nevel. Ahogy az altisztek a régi hadseregben továbbították a tisztektől kapott büntetést a legénység felé, úgy a megvert gyermek továbbviszi az agressziót és a verést nála kisebb gyermekek irányába. A testi büntetés ezenkívül dacot, gyűlöletet és elkeseredést is kelt. Ezek viszont az egészen súlyos további hibáknak, esetleg bűnözéseknek lehetnek az elindítói. SzjT. VB. 1961. szeptember 21-i ülésének jzkve, 18/1961. sz. oktatási beszámoló (részlet).