Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)
DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy
A NYOLC OSZTÁLY ELVÉGZÉSÉNEK KÖTELEZŐVÉ TÉTELÉRŐL JAVASLAT 1951. január 3. Felszabadulásunk után az általános iskola létrehozásával népi demokráciánk hatalmas eredményt ért el. Az egyenlő és kötelező alapkiképzést nyújtó általános iskola bevezetésével lehetőség nyílott arra, hogy minden magyar dolgozó gyermeke elsajátítsa azokat az ismereteket, mely ismeretek birtokában hasznos dolgozója lehet népi demokráciánknak és építője a szocializmusnak. Ennek ellenére, hogy törvényerővel biztosítottuk az egyenlő és kötelező alapkiképzést, a gyakorlat igen messze esik az elvtől. Az elv értelmében 14 éves korára minden tanköteles gyermeknek el kellene végeznie az általános iskola 8 osztályát. A gyakorlat viszont ma még az, hogy a tanköteles gyermekeknek mindössze csak 40—45%-a végzi el a 8-ik osztályt. E tekintetben megyénk sincs az országos átlagnál jobb helyzetben. Habár vannak megyék, ahol még súlyosabb a helyzet, mint nálunk, mégis keresnünk kell az okát, hogy megyénk miért nincs a legjobb eredményt elért megyék között. A vizsgálat azt mutatja, hogy az általános iskola 8 osztályát azért nem végzik el a tanulók, mert a mulasztások és a bukások következtében az első osztályba iratkozottak száma 8-ik osztályba érve felére lemorzsolódik. A képet világosan szemléltetik az alábbi számszerű adatok : A folyó tanévben első osztályba beiratkozott: 5060 tanuló, második osztályba beiratkozott: 4494 tanuló, harmadik osztályba beiratkozott: 4308 tanuló, negyedik osztályba beiratkozott: 4137 tanuló, ötödik osztályba beiratkozott: 4221 tanuló, hatodik osztályba beiratkozott: 3489 tanuló, hetedik osztályba beiratkozott: 2525 tanuló, nyolcadik osztályba beiratkozott: 2666 tanuló. Ezek a számok világosan megmondják, hogy a tanulóknak alig 50%-a jutott el a 8-ik osztályba. Ennek a hatalmas mérvű lemorzsolódásnak meggátlására pártunk iránymutatása mellett a VKM és ennek szervei már megtették a kezdeti intézkedéseket. Ezek az intézkedések azonban korántsem elegendők ahhoz, hogy 1954. évre, első 5 éves tervünk befejezésére a lemorzsolódás fogalmát ismeretlenné tegyük. Különösen nem elég akkor, ha figyelembe vesszük az 1950—51. tanévben előfordult mulasztásokat. Felmértük a tanév szeptember—október—november hónapját ily szempontból és megállapítottuk, hogy a 30 000 megyei általános iskolai tanköteles közül a három hónap alatt 24 346 mulasztott. 1503 olyan tanuló van, aki a folyó tanév első hónapjában egy hónapnál hosszabb időt mulasztott. Azt is megállapítottuk, hogy a mulasztóknak mintegy kétharmada betegség miatt mulasztott, de ennek ellenére is nagy azoknak a száma, akiknél a mulasztás egyéb ok miatt következett be. Cipő-, ruhahiány miatt mulasztott megyei viszony-
