Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - II. Közművelődés

eme Lését:, s céljaink megvalósítását jól szolgálták a nagy történelmi évfordulók rendezvényei, kiadványai, a kulturális megmozdulások. A rendezvények koordinálása, a KISZ. SZMT kulturális szerveivel való együttműködés általában hatékony volt. A legintenzívebb fejlődés az ismeretterjesztés területén mutatkozott. Rendezvényeink sorában jelentős helyet foglaltak el a napi kérdésekre választ adó közgazdasági, jogi. továbbá — a megyei, járási, községi kutatómunkánkon alapuló — helytörténeti előadások. Nőtt a klubfoglalkozások keretében szervezett politikai-nevelési célzatú előadások száma. Bővítettük a kulturális kapcsolatainkat Kemerovóval, és átmeneti szünet után — elsősorban művészeti téren — normalizálódtak kapcsolataink a szomszédos közép-szlovákiai kerülettel. Az alkotó szellemi élet pozitív megnyilvánulásai elsősorban a nagy történelmi évfordulókhoz kapcsolódtak. A megye történetét feldolgozó négykötetes monográfia két kötetének megjelentetése, a szénbányászat történetét tárgyaló üzemi monográfia, „Pásztó község története" c. kiadványok a tudományos igényű, honismereti-helytörténeti feldolgozó munka fellendülését jelzik. A szocialista jellegű családi és társadalmi ünnepek számszerű alakulása emelkedő tendenciát mutat. Fokozódott az ilyen jellegű rendezvényekhez kapcsolódó módszertani tevékenység hatékonysága, de a szervezésben érdekelt szervek, intézmények munkájának koordinálása még nem kielégítő. Jelentősen megnőtt a népművelés szerepe a szervezett felnőttoktatásra való előkészítésében. Sikeresen kísérleteztünk a magánvizsgára történő felkészítéssel. Az országosan is elismert megyei kezdeményezés — az e munkát vállaló, jól felkészült pedagógusok törekvése a m egfelelő propaganda hiányában, valamint az egyes üzemek részéről megnyilvánuló érdektelenség miatt — megtorpant. Ez is hozzájárult, hogy a felnőttoktatás iránti érdeklődés továbbra is jelentősen csökken. Az általános műveltség fejlesztésére kialakított iskolán kívüli formák fejlődtek. Tovább szélesedik azoknak a fiataloknak, felnőtteknek a köre, akik valamely tömegkommunikációs formához kötik önképzésüket. Megfigyelhető, hogy a falvak alacsonyabb kulturális ellátottságukat a tömegkommunikációs eszközök fokozottabb igénybevételével pótolják, ugyanakkor azonban még nem oldódott meg az így megszerzett ismeretek, élmények elmélyítése, az egyénileg szerzett tapasztalatok kollektivizálása. A rendszeres könyvolvasók aránya tanácsi és szakszervezeti könyvtárainkban 22,8%-os (az országos arány 20,9° ()

). E kedvező mutatószám ellenére a tervidőszakban jelentősen visszaesett az olvasók száma. (1966-os 53 962-vel szemben 1969-ben 49 714 fő.) A középtávú tervben a művészeti nevelés alapcélkitűzése a szocialista ízlés kialakításának segítése volt. Egyre átgondoltabbá vált a József Attila Megyei Művelődési Központ színházi politikája: többségében tartalmas, jó előadások kerültek Salgótarján közönsége elé. Ugyanakkor — a komolyzenei rendezvények minimális mutatóit figyelembe véve — egészségtelenül magas a megyénkben megtartott ORI-rendezvények száma, a hallgatóság aránya. Az irodalmi műveltség fejlesztésében a színházművészet mellett az irodalmi színpadok (elsősorban a balassagyarmati) tevékenysége volt eredményes.