Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - II. Közművelődés

zök igényeinek formálásához, a tudatos színházlátogatók széles táborának kialakításához. NmT VB. 1964. október 26-i ülésének jzkve, 284/1964. sz. Határozat. A vb-ülésen részt vett, Ascher Oszkár, a Déryné Színház akkori igazgatója is, aki hozzászólásában megköszönte a végrehajtó bizottságnak azt, hogy napirendre tűzte a színiház munkájáról szóló tájékoztató jellegű beszámolót és ezzel kapcsolatos értékelése a végrehajtó bizottságnak igen kedvező volt. Reméli, hogy törekvéseik a jövőben is azonos úton fognak haladni. Minden vonatkozásiban olyan szinten igyekszik dolgozná a Déryné Színház, hogy a megye igényeit kielégítse, mert túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy a Déryné Színház Nógrád megye színháza. Megítélése szerint a színházhoz nő a megye hálás közönsége. 96. NÉPMŰVELÉSI MUNKA A GAZDASÁGI ÉLET MEGERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN 1965. február 15. 1. A népművelési tevékenység fontos feladata — a gazdaság és ideológia összefüggése és kölcsönhatása — alapján megyénk gazdasági életének erősítése, segítése. Az iparban és a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, közlekedésben, az egészségügyi területen elő kell segíteni a szak- és betanított munkásképzést, a munkások szakmai műveltségének növelését, a technika jobb elsajátítását. Serkenteni kell az újításokra, ésszerűsítésekre, ösztönözni a gazdaságos termelésre, az alkotó tevékenység kibontakozására. Nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók egészségvédelmére. A népművelési tevékenységben, különösen az alábbi eszközökkel kell a feladatok megvalósításában részt venni. a) Elő kell segítem a szakmai műveltség elsajátításában fontos szerepet betöltő felnőttoktatás megszervezését. Kiemelendő ebből az előkészítő tanfolyamok, természettudományi és nyelvtani előkészítők szervezése, az analfabétizmus felszámolásáért, a 7—8. osztály megszervezéséért folytatott felvilágosító tevékenység, a középiskolai beiskolázásnál a népgazdasági érdekeknek megfelelő irányítás. Elő kell segítenünk az egyéni felkészülésen alapuló magánvizsgázók számának növelését. El kell érni, hogy a tervidőszakban 1500—2000 fő kezdje el, illetve végezzen egy szinttel magasabb fokú iskolát. Fokozni kell az üzemekben, a tsz-ekben a középkáderek, tanácsi és .tömegszervezeti szervezők csoport- és brigádvezetők, szakmunkások, tsz-tagok, fiatalok, nők jobb bevonását a felnőttoktatásba. Salgótarján város és járás fokozottabb gondot fordítson a bejáró, a rétsági járási a kijáró munkások beiskolázására. E feladatok megvalósításában üzemekben a szakszervezeteknek, gazdaságvezetőknek, KISZ-szervezeteknek, falun a tanácsoknak, tsz-nek, a Hazafias Népfrontnak, KISZ-nek, Nőtanács-, nak, földművesszövetkezeteknek kell jelentős szerepet vállalni mind a felnőttoktatás szervezésében, mind a lemorzsolódás elleni harcban. A bejáró munkásság képzésénél a szakmai és politikai képzés összehangolására kell törekedni. A megyei és járási tanácsok művelődésügyi szervei javítsák a felnőttoktatás tárgyi és személyi feltételeit. A KB agitprop, bizottsága e