Forradalmi hétköznapok. Direktóriumi rendeletek Nógrád megyében 1919-ben - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 4. (Salgótarján. 1974)
Dokumentumok - IV. Művelődés, egészségügy, szociális és egyházügyi intézkedések (74—85)
lelkek forradalmasítása. A közoktatásügy a népfelvilágosítás hatalmas szervévé lett, és e téren is megszüntette a vagyoni és gazdasági izgató egyenlőtlenségeket. A kultúrszocializmus az a gondolat, mely ma a közoktatásügy politikáját irányítja. A néptanítók szellemileg, erkölcsileg és ^anyagilag elnyomott helótái voltak a régi világnak. Ma fel vannak szabadítva a nem szakszerű egyházi és közigazgatási hatóságok befolyása alól, és részükre a Tanácsköztársaság emberi megélhetést biztosított. A vármegye intéző bizottsága és a megye művelődési osztálya elvárja az oktató személyzettől, hogy a forradalomnak attól a zászlójától, amelyen ott fényeskedik a legmagasztosabb ige: az igazi népkultúra jelszava —, bem fog eltántorodni. Az eddig történt fontosabb intézkedésekről, melyek immár Címre nézve is kötelezők, az alábbiakból szerezhet tudomást. A Forradalmi Kormányzótanács intencióihoz híven a vármegye direktóriuma a vármegye területén levő összes iskolákban, intézetekben elrendelte a vallástan tanításának azonnal való megszüntetését. A hitoktatás kizárólag a hitfelekezetek ügye, és a jövőben csak iskolán, intézeten kívül végezhető, de az órákon való megjelenésre a tanulók nem kényszeríthetők. Az eddigi vallástan! órákon világi tanító vagy tanítónő a növendékek értelmi fokához mért tanításokat köteles tartani az általános erkölcsi jszabályokról, a munka jelentőségéről, a felsőbb osztályokban pedig azokról az eszmékről, amelyek a jelenkor társadalmi forradalmait szülték. Egyházi személyek az iskolákban, intézetekben semmiféle tanítást, előadást nem tarthatnak. * Polgári iskolákban a királyok és hadvezérek története helyett a népek történetét kell tanítani. Különös súly helyezendő azoknak a gazdasági es társadalmi harcoknak a történetére, melyek a mai osztályharcok előzményei voltak, és amelyekből a dolgozó nép politikai és gazdasági elnyomatásáról nyerhetnek a tanulók alapos ismereteket. A történelem tanítását a lángelméknek, föltalálóknak, nagyszívű emberbarátoknak a Icultúrhatásaihoz kössük. Tárgyalandó Dózsa György parasztforradalma, Martinovics és társainak élete és működése, tüzetesen ismertetendő az 1918. évi október 31-iki és az 1919. évi március 21-iki forradalmi átalakulás is. A tanulók alapos ismereteket nyerjenek azokról a fogalmakról, amelyek a mai forradalmi átalakulás megértéséhez szükségesek. Tudnia (kell minden tanulónak, hogy a kapitalizmus tőkeuralmat jelent, azt a termelési rendszert, melyben a tőkének jut a vezérszerep, melyben azok uralkodnak, kik a tőke felett rendelkeznek. Tudnia kell minden növendéknek, hogy a szocializmus terv- és okszerű folyamat, emberi eszmék és vágyak fejlődése, amely az emberi társadalomnak új és jobb alapoIkon való újjászervezését tervezi. Tudnia kell a növendéknek, hogy a proletárok teljesen vagyontalan, jobbára testi munkából élő népréteg gyermekei, kiknek joguk van az emberséges élethez. A szellemi proletár szintén minden vagyont nélkülöző egyén, ki szellemi munkából keresi kenyerét. Megvilágítandó, hogy a burzsoák nem tartoznak a vagyontalan munkássághoz, tehát ők képviselik azt a felsőosztályt, amely eddig ügyszólván kizárólagos birtokosa volt minden jognak és hatalomnak. A
