Forradalmi hétköznapok. Direktóriumi rendeletek Nógrád megyében 1919-ben - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 4. (Salgótarján. 1974)

Bevezető

Ezért tartjuk szükségesnek, hogy immár a lehető teljességre törekedve hozzuk napvilágra a nagy jelentőségű történelmi korszak levéltári dokumentumainak egyik legfontosabb csoportját, a megyei direktórium és a járási direktóriumok hivatalos rendelkezéseit. Ezúttal tehát nem mérlegelünk, nemcsak a lényeges kérdésekkel foglalkozó, mutatós iratokat közöljük, hanem valamennyit, ami a napi ügyintézés során keletkezett. Ügy gondoljuk, ennek révén még hatásosabban, még érzékletesebben tudjuk bizonyítani az első magyar proletárállam erejét. Igaz, a közölt források közigazgatási jellegűek lévén, itt elsősorban azokról a tényezőkről, mozzanatokról kap tájékoztatást az olvasó, melyek a direktóriumoknak mint közigazgatási szerveknek a hatáskörébe tartoztak, melyek a forradalom hétköznapjait jellemzik. De például úgyszólván teljesen hiányoznak belőlük azok az adatok, melyek a harci események felidézésére volnának alkalmasak (ezt majd a múzeumi kiadvány van hivatott bemutatni országos forrásanyag, sajtó, plakátok stb. felhasználásával). Egy azonban feltétlenül bizonyítható az itt következő dokumentumok segítségével. Az, hogy a proletárdiktatúra helyi szervei, a munkástanácsok, illetve direktóriumok szilárd állami mechanizmus, erős munkáshatalom részeként tudatos erőfeszítéssel mindent elkövettek annak érdekében, hogy az élet minden területén normális mederbe tereljék az eseményeket, hogy a több éves háború szétzilálta gazdasági helyzeten úrrá legyenek, és így a dolgozó lakosság igényeinek messzemenő figyelembevételével a polgári közigazgatásnál sokkal magasabb szintű, fejlett szocialista igazgatást teremtsenek. Nem az ő munkájuk fogyatékossága volt az oka annak, hogy a magyar proletárdiktatúra állama elbukott, és az ígéretesen megkezdett nagy művet befejezni nem tudta. A közölt direktóriumi rendelkezések, melyeket négy fő tárgykörbe csoportosítottunk, főként a községi körjegyzőségek 1919. évi iratanyagában maradtak fenn számunkra, mégpedig sajátos véletlen folytán elsősorban a nógrádi (ma rétsági) járáshoz tartozó Borsosberény és Diósjenő községekében. Ennek következtében a bemutatott rendeletek nagy része a nógrádi járás direktóriumától származik. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a közölt anyag ne volna általánosítható és az egész megyére érvényesíthető, hiszen a járási intézkedések többnyire a megyei direktórium, sőt a népbiztosságok rendeleteit tükrözik. Mint látható, a dokumentumok legnagyobb része, a második csoportba sorolt gazdasági jellegű intézkedéseket tartalmazza, melyek többsége a közellátással kapcsolatos. Ez a jelenség természetes folyománya a négyéves háború előidézte rendkívüli gazdásági helyzetnek, ugyanakkor rámutat a helyi direktóriumok humánus jellegére is, hiszen azok a nehéz helyzetben is a lakosság megfelelő ellátását tartották egyik legfőbb feladatuknak. Lényegesen kevesebb intézkedés vonatkozik általában igazgatási jellegű feladatokra. Itt különösen figyelmet érdemel az a rendelet, amely a lakosság érdekében végzett hivatali munka lelkiismeretes végzésére inti a községi intézőbizottságok tagjait. A kator,ai vonatkozású rendeletek is inkább csak szervezési és hadsereg-ellátási kérdésekre terjednek ki. A rendeietek negyedik csoportjába, a művelődés., egészségügyi és