S: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 2. (Salgótarján, 1972)

Ütmutató az adattár használatához

2. a) A föld fekvése, a talaj minősége, jellemzése; milyen gabonát vetnek; milyen gyakran trágyáznak, könnyű-e a trágyázás. b) A szántóföld mennyisége pozsonyi mérőben. (Meg kell itt jegyezni, hogy a közölt adat kizárólag csak a bevetett területeket tartalmazza, az ugarokat nem. Ez azt jelenti, hogy a szántóföldek tényleges menynyisége az itt megadott mértéknél sokkal nagyobb, hiszen a szántóföldeknek nem egyszer fele, vagy egyharmada ugar. Az összeírást követő szöveges öszefoglaló minden községnél feltünteti az ugar arányát, esetleg azt is, ha a falu határában nem voltak nyomások, vagy nem ugaros rendszer érvényesült) a rét mennyisége kaszálóban a szőlő mennyisége kapásban (és pozsonyi mérőben) c) A termelt gabonafajták felsorolása (a termelt mennyiség pozsonyi mérőben); a termés aránya, vagyis az egy pozsonyi mérőnyi vetés után hány pozsonyi mérő gabona terem. Itt azonban figyelembe veendő, hogy az adóösszeírók a termésből mindig leszámították a vetőmagot és ha a helység természetben fizette a tizedet, valamint a kilencedet, akkor azt is. Ha tehát a termésarány 1:2, akkor az elvetett mag nem két magot hoz, hanem a vetőmagon kívül kettőt, vagyis hármat, ezen kívül az össztermés tizedét és kilencedét együttesen (tehát az ötödét, 0,6 magot). Az 1:2 arány tehát azt jelenti, hogy az elvetett gabona 3,6-szoros termést* ad); a termés mennyisége összesen és a termés értéke pozsonyi mérőnként. d) Haszon a szántóföldből pozsonyi mérőnként a rétből a szőlőből kapásonként (és pozsonyi mérőnként) 3. Az állatállomány (teheneknél zárójelben az egy tehén utáni tiszta haszon). 4. a) A kedvező adottságok: a helység lakosainak esetleges egyéb jövedelmi forrásai, a vásárhelyek és azok távolsága a községtől, esetleg valami középület a községben, b) A hátrányos adottságok, melyek a község fekvéséből, a vizekből és egyéb természeti jelenségekből adódnak; a községet sújtó katonai terhek két fontos számadata: a katonaságnak beszolgáltatott természetbenieket melyik községben levő katonai raktárba kellett beszállítaniuk és az hány mérföldre van;; mennyit tesz ki a deperdita öszszege (a beszolgáltatott termények hivatalosan elszámolt és az adóból is leszámított, valamint a tényleges piaci értéke közötti különbség). 5. A helység összeíró bizottságának névsora. Ezt követően a jelzet megmutatja a községre vonatkozó összeírási anyag lelőhelyét. Egyes gyakrabban előforduló fogalmakat rövidítésben közlünk. Ezek feloldását, valamint a szövegben előforduló idegen, vagy ma már nem használatos kifejezések magyarázatát és az idézett pénznemek, valamint mértékegységek jelentését a kötet végén találhatja meg az olvasó.